Drucker, Peter F.: Innováció és vállalkozás az elméletben és a gyakorlatban (Budapest, 1993)
1. RÉSZ. INNOVÁCIÓ A GYAKORLATBAN - Harmadik fejezet - A váratlan mint innovációs forrás
A vállalkozónak nem feltétlenül kell értenie, miért történik egy bizonyos változás. A fenti két esetben könnyű volt kitalálni, mi történt és miért. De gyakrabban előfordul, hogy rájövünk, mi történik, ám fogalmunk sincs, miért. Ennek ellenére is lehet sikeresen újítani, mint ahogy az alábbi példa mutatja. A Ford Motor Company 1957-es Edsel-modelljének teljes bukása mára már az amerikai folklór része. Még azok is, akik nem is éltek az Edsel kudarca idején, hallottak valamit a történetről, legalábbis az Egyesült Államokon belül. Ám a közvéleményben élő hiedelem, miszerint az Edsel hanyag munka lett volna, alaptalan. Kevés terméket dolgoztak ki gondosabban, vezettek be óvatosabban a piacra, ügyesebb marketingtechnikával. Az Edsel lett volna az utolsó lépcsőfok a legalaposabban megtervezett amerikai üzleti stratégiában: a tízéves kampány során a Ford Motor Company a második világháborút követő csődközeli helyzetből agresszív versenytárssá nőtte ki magát, Amerikában erős második volt a piacon, majd a gyorsan növekvő európai piacon is esélylyel indult az első helyért néhány évvel később. 1957-re a Ford már sikeresen visszaküzdötte magát a négy hagyományos amerikai autópiac közül háromba: a „standard" kategóriában indult a rendes Ford, az „alsó közép” kategóriában a Mercury, és a „felső” osztályban a Continental. Az Edsel lett volna az eddig még hiányzó szegmens, a „felső közép” képviselője, melyre a Ford legnagyobb riválisa, a General Motors már két típust is kitalált, a Buickot és az Oldsmobile-t. Ez a „felső középosztály” volt még a második világháború után a leggyorsabban növekvő autópiac, és itt a harmadik legnagyobb autógyártó cégnek, a Chryslernek sem volt erős kínálata, tehát nyitott volt a Ford számára. A Ford a lehető legalaposabban megtervezte, kidolgozta az Edselt, felhasználta a piackutatás legjobb információit, a vevők külsőre és stílusra vonatkozó igényeiről beérkezett információkat és komoly minőségellenőrzési követelményeket. Az Edsel mindezek ellenére már a kezdetén megbukott. A Ford Motor Company reakciója viszont sok mindent elárult. Ahelyett, hogy a „józan észt nélkülöző vásárlót” szidták volna, a Ford dolgozói rájöttek, hogy történhett valami, ami nem vág egybe a valóságról alkotott elképzeléseikkel, a vevők nem úgy viselkednek, ahogy azt az autóiparban gondolják - az eddig uralkodó nézetek pedig már oly régóta vannak a köztudatban, hogy megkérdőjelezhetetlen axiómákká váltak. 60
