Drucker, Peter F.: Innováció és vállalkozás az elméletben és a gyakorlatban (Budapest, 1993)
1. RÉSZ. INNOVÁCIÓ A GYAKORLATBAN - Második fejezet - A céltudatos újítás és az innovációs lehetőségek hét forrása
mány, például a Wright testvérek repülőgépe. Ezek azonban kivételek, méghozzá igen ritkák. A legsikeresebb újítások ennél rendszerint sokkal prózaiabbak: egyszerűen kihasználják, meglovagolják a változást. Az innováció tudománya (ami a vállalkozás tudományos alapját is jelentheti) diagnosztikai jellegű: azon vállalkozási területek rendszeres vizsgálata, követése, melyek változási lehetőséget rejtenek magukban. A tervszerű újítás a lehetőségek szempontjából hét alapforrás állandó nyomon követését jelenti. Az első négy forrás a vállalaton belül található, függetlenül attól, hogy üzleti vállalkozásról, közszolgálati intézményről vagy valamelyik iparágról, szolgáltatási ágazatról van szó. Ebből következik, hogy ezeket a forrásokat elsősorban azok az emberek vehetik észre, találhatják meg, akik abban a bizonyos iparágban, szolgáltatási ágazatban dolgoznak. A változások jelenlétét alapvető tünetek mutatják, ám ezek csak akkor igazán megbízhatóak, ha a változás gyakorlatilag már megtörtént vagy könnyen elindítható. A következő négy forrásra gondoltunk:- A váratlan - váratlan siker, váratlan kudarc, váratlan külső esemény.- Ellentmondás a valóság és a tervek között.- A folyamat szükségletei mint innovációs forrás.- Az ipar- vagy piacstruktúra olyan változása, amely mindenkit váratlanul ér. Az innovációs lehetőség további három forrása a vállalaton vagy iparon kívüli változásra alapszik:- Demográfia (változás a népességben).- Szemlélethangulat-, és jelentésváltozások.- Új tudás (tudományos és nem tudományos). A fenti hét terület közötti határvonalak elmosódottak és természetesen jelentős átfedés is van közöttük. Talán olyan ablakokhoz hasonlíthatjuk őket, amelyek ugyanazon épület különböző oldalain helyezkednek el. Minden ablak valamilyen jellegzetes vonást mutat, ami a többi oldalon lévő ablakból is látható, ám mindegyikből más a kilátás. A hét forrást külön-külön kell elemezni, hiszen mindegyiknek megvan a maga nagyon határozott jellemvonása. Égtük sem magasabb rendű vagy fontosabb, mint a másik, egyik sem hoz nagyobb termelékenységet, mint a másik. A változási tünetek elemzéséből (például annak elemzéséből, hogy az eredetileg jelentéktelennek ítélt változtatás a terméken vagy árban miért 44
