Drucker, Peter F.: Innováció és vállalkozás az elméletben és a gyakorlatban (Budapest, 1993)

1. RÉSZ. INNOVÁCIÓ A GYAKORLATBAN - Második fejezet - A céltudatos újítás és az innovációs lehetőségek hét forrása

találás feltalálását” lehet tekintetni. 1800 előtt a feltalálás valami misztikus dolog volt - a tizenkilencedik század első feléből származó könyvek következetesen „isteni szikrának” nevezik. A korabeli elképzelések szerint maga a feltaláló is félig romantikus, félig nevetséges figura, aki a világtól távol, egyedül szöszmötöl műhelyében. Az első világháború idejére, 1914-re a „feltalálás” „kutatássá” változott, tehát rendszeres, tervszerű és céltudatos tevékenységgé, amely olyan módon szervezhető, hogy a kívánt eredményeket előre lehet látni, sőt, minden valószínűség szerint el is lehet érni.

Az újítással is hasonlóan kellene eljárni. A vállalkozóknak meg kell tanulniuk, hogy miként tudják a gyakorlatban is megvalósítani a tervszerű újítást.

A sikeres vállalkozó nem vár a „múzsa csókjára”, a „csodálatos ötlet” szikrájára, hanem egyszerűen dolgozik. Vagyis nem a „nagy üzletet” kergeti, nem olyan találmányra vágyik, ami „forradalmasítja az ipart”, meghozza a „milliárdos üzletet”, vagy „egyik napról a másikra milliomost varázsol” az emberből. Azok a vállalkozók, akik eleve abból indulnak ki, hogy megszedik magukat - méghozzá rövid idő alatt szinte garantáltan tönkremennek, hiszen mindig a legrosszabb utat választják. A hatalmas horderejűnek nyilvánított találmányról hamarosan kiderülhet, hogy puszta műszaki bravúr, míg a szerényebb szellemi befektetéssel létrehozott újítások, például a McDonald’s megoldása, hatalmas és igen nyereséges üzletet eredményezhetnek. Ugyanez vonatkozik a nem üzleti jellegű, közszolgálati újításokra is.

A sikeres vállalkozók személyes indíttatásuktól - ami lehet pénz, hatalom, kíváncsiság, esetleg a hírnév és elismerés utáni vágy - függetlenül igyekeznek értéket létrehozni, maradandót alkotni. És mindig magasra teszik a mércét. Nem elégszenek meg azzal, hogy a már meglévőt tökéletesítsék vagy azon változtassanak, hanem igyekeznek újat, más értékeket létrehozni, új és más igényeket kielégíteni, az „anyagot” forrássá változtatni, esetleg a meglévő forrásokat új módon, nagyobb nyereséget hozó formában átcsoportosítani.

Az újat, a másságot a változás biztosíthatja. A tervszerű újításhoz ezek szerint a változás tudatos és szervezett keresésére és a változások által kínált gazdasági vagy társadalmi innovációs lehetőségek rendszeres elemzésére van szükség.

Ezek a változások rendszerint már meg is történtek, vagy éppen folyamatban vannak. A sikeres újítások túlnyomó többsége kihasználja a változást. Persze az is igaz, hogy vannak olyanok, amelyek önmagukban is jelentős változásnak számítanak, ide tartozik néhány fontosabb műszaki talál43