Drucker, Peter F.: Innováció és vállalkozás az elméletben és a gyakorlatban (Budapest, 1993)

1. RÉSZ. INNOVÁCIÓ A GYAKORLATBAN - Második fejezet - A céltudatos újítás és az innovációs lehetőségek hét forrása

össze és használta a kezdők számára készült latin nyelvkönyvet.) Tankönyv nélkül még a legjobb tanár is csak egy-két gyereket tudna egyszerre tanítani, míg tankönyvvel még az igen rossz tanár is bele tud tölteni valamit akár harminc-harmincöt diák fejébe.

Az újítás tehát, mint ahogy példáink is mutatják, nem feltétlenül technikai jellegű, sőt nem is szükségszerűen valami „megfogható dolog”. Nehezen tudnánk olyan technikai újítást találni, amelv hatásában felérne az olyan társadalmi jellegű innovációval, mint a napilapok vagy a biztosítás. A részletre vásárlás szó szerint átalakítja a gazdaságot. Ahol bevezetik, az ellátásközpontú gazdaságból igényközpontú gazdaság fejlődik ki, gyakorlatilag függetlenül a gazdaság teljesítőképességétől (ezzel magyarázható, hogy a marxista kormányok miért elsősorban a részletre vásárlás lehetőségét törlik el hatalomra jutásukkor; így tettek a kommunisták 1948-ban Csehszlovákiában és 1959-ben Kubában is). A kórház, a mai modem formájában a tizennyolcadik századi felvilágosodás terméke volt - és nagyobb hatással volt az egészségügyre, mint bármelyik orvostudományi felfedezés. A vezetés, a „hasznos tudás”, melynek segítségével az ember a különböző képességekkel és tudással rendelkező termelőerőt képes egyetlen „szervezetbe” összehozni, a huszadik század terméke. A modem társadalmat a menedzsment változtatta meg alapjaiban, s így valami olyan született, amit sem politikai, sem társadalmi elméletek nem tudnak megmagyarázni: létrejött a szervezetek társadalma.

Gazdaságtörténeti könyvek August Borsigot nevezik meg a gőzmozdony német feltalálójaként. Ennél azonban sokkal fontosabb az az újítása, melynek során - céhekkel, tanárokkal, kormány hivatalnokokkal folytatott állandó küzdelem ellenére - létrehozta a gyárszervezés német rendszerét, és megalapozta Németország ipari erejét. Borsig volt az, aki kitalálta a Meister (mester) fogalmát, a kiválóan képzett és köztiszteletnek örvendő idősebb dolgozóét, aki meglehetős szabadsággal vezetheti a műhely munkáját; ő találta fel a Lehrling Systemet (a szakmunkásképző rendszert), amely összeköti a gyakorlati képzést (Lehre) a tantermi iskoláztatással (Ausbildung). És Machiavelli ikertalálmánya, A fejedelemben (1513) kifejtett modem kormány és modem nemzetállam elképzelése, melyet hatvan évvel később követője, Jean Bodin továbbfejlesztett, jóval nagyobb hatással volt a gazdaságra, mint a legtöbb technológiai újdonság.

A társadalmi újításnak és jelentőségének talán legérdekesebb példáira a mai Japánban találhatunk.

40