Drucker, Peter F.: Innováció és vállalkozás az elméletben és a gyakorlatban (Budapest, 1993)
1. RÉSZ. INNOVÁCIÓ A GYAKORLATBAN - Második fejezet - A céltudatos újítás és az innovációs lehetőségek hét forrása
giai” vállalat, a 3M, amely körülbelül száz új vállalkozást, illetve terméket indított útjára az utóbbi hatvan évben, öt alkalomból négyszer teljes sikert könyvelhet el. A fentiekkel csak néhány példát szerettem volna bemutatni olyan vállalkozókról, akik képesek kis kockázattal újítani. Egy biztos: túl sok alacsony kockázattal működő vállalkozó van ahhoz, hogy ezt puszta szerencsének, az istenek ajándékának vagy egyszerű véletlennek tekinthessük. Vannak olyan egyéni vállalkozók is, akik újonnan indított vállalkozásuk magas növekedési ütemével egyszerűen elsöprik azt a közkeletű hiedelmet, hogy a vállalkozásnak rendkívül nagy a kockázata. A vállalkozás főleg azért „kockázatos”, mert az úgynevezett vállalkozók között kevés az, aki valóban tudja, mit csinál. Hiányzik a megfelelő módszertan. Alapvető, jól ismert szabályokat hágnak át - s ez a csúcstechnológiai vállalkozókra különösen érvényes. Az igazság az, hogy (és erről még bővebben is szólunk a 9. fejezetben) a csúcstechnológiai vállalkozásban az újítás nehezebb és kockázatosabb is, mint a gazdaságtanra, piaci struktúrára és demográfiára alapozott innováció. Sőt, bonyolultabb még a látszólag megfoghatatlan és értelmezhetetlen Weltanschauungra - világ- és életszemléletre - alapozott vállalkozásnál is. De még a csúcstechnológiai vállalkozás sem szükségképpen „csúcskockázatos”, mint ahogy jól mutatja ezt a Bell Láb és az IBM példája. Elengedhetetlen viszont, hogy céltudatos, rendszerezett legyen, tehát menedzselni kell. És mindenekfelett, elengedhetetlen az igazi, a céltudatos újítás. ___________________ MÁSODIK FEJEZET ___________________ A céltudatos újítás és az innovációs lehetőségek _______________hét forrása________________ A vállalkozó életének része az újítás - a vállalkozás különleges segédeszköze. Az újítás során a források új kapacitással bővülnek, a nagyobb hozam érdekében. Sőt, az újítás maga is képes új forrást létrehozni; hiszen a forrás szónak sincs értelme mindaddig, amíg az ember fel nem ruházza gazdasági értékkel a természetben talált dolgokat. Gazdasági érték nélkül minden növény csak gyom, minden fontos ásvány csak egyszerű kődarab. Vagy száz évvel ezelőtt a földből felszivárgó ásványi olaj és bauxit, az alumínium 38
