Drucker, Peter F.: Innováció és vállalkozás az elméletben és a gyakorlatban (Budapest, 1993)

1. RÉSZ. INNOVÁCIÓ A GYAKORLATBAN - Első fejezet - Szisztematikus vállalkozás

II. A közvélemény szerint a vállalkozás igen kockázatos. Az újítások közfigye­lemnek örvendő területein, például a csúcstechnológiában, mikroszámító­­gép-gyártásban vagy akár a biogenetikában ez igaznak tetszik, hisz a veszte­ségek aránya nagy, és kevés a siker vagy akár a puszta fennmaradás esélye. De miért kell ennek feltétlenül így lennie? A vállalkozó, a meghatározás szerint, az alacsony termelékenységű és hozamú területekről átcsoporto­sítja az erőforrásokat magasabb termelékenységű és több hozamot ígérő területekre. Persze a siker mindig kockázatos. De ha csak kicsit is sikeres egy vállalkozó, a megtérülés máris több mint elég ahhoz, hogy a kockázatot megszüntesse. A vállalkozás tehát jóval kevésbé kockázatos, mint az opti­malizálás. Ha jól belegondolunk, nincs annál kockázatosabb dolog, mint optimalizálni a forrásokat ott, ahol az egyetlen helyes és nyereséges út az újítás lenne, vagyis ahol már megjelentek az innováció lehetőségei. Elméle­tileg tehát a vállalkozásnak nemhogy a legkockázatosabb, hanem a legke­vésbé kockázatos tevékenységnek kellene lennie. Rengeteg olyan vállalkozói szervezet van, amelynek hihetetlenül magas növekedési üteme könnyen meghazudtolhatja a vállalkozás és innováció nagy kockázatának egyetemes tévhitét. Az Egyesült Államokban például a Bell Láb cég - a Bell Telephone System ötletadó jobbkeze - csaknem hetven éven keresztül képes volt egyik jó ötletet a másik után hozni - attól kezdve, hogy az első automata kapcsoló­­központot megtervezték 1911-ben, egészen az optikai kábel 1980-as előállí­tásáig. De az ő nevükhöz fűződik még a tranzisztor és a félvezetők feltalá­lása, valamint a számítógépek első elméleti és tervezői alapozása is. A Bell Láb eredményei azt mutatják, hogy még a csúcstechnológiában is kis koc­kázattal jár a vállalkozás és az innováció. Az IBM például, az egyik gyorsan változó csúcstechnológiai iparág, a számítástechnika egyik képviselője, az elektromosság és elektronika „régi elitjének” nagy versenytársa, eddig még egyetlen nagyobb hibát sem köve­tett el. Ugyanezt elmondhatja magáról egy sokkal prózaibb iparágban tevé­kenykedő angol áruházlánc, a Marks & Spencer is, amely a „legvállalko­­zóibb” a világ nagy kiskereskedelmi üzedáncai között. A világ legnagyobb, márkás fogyasztói termékek szállítója, a Procter and Gamble ugyancsak majdnem tökéletes eredményekkel büszkélkedhet a sikeres innovációk terén. A Minnesota állambeli St. Paulban tevékenykedő „középtechnoló­------------------------------------------ 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom