Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)
I. Rész. Újítások
1. Az újítási javaslatot annál a szervnél (újítási előadónál) kell benyújtani, amely annak megvalósítására az újítás tárgyánál fogva hivatott. Az újítások legnagyobb része a vállalatoknál kerül benyújtásra. Világos, hogy a vállalatok vezetőinek, újítási előadóinak magatartása dönti el az újítások sorsát, azt, hogy lesz-e és mikor az újításból gép, anyagmegtakarítás, önköltségcsökkentés, termelékenységemelés stb. Ezért a rendelet részletesen határozza meg az első fokon eljáró szervek vezetőinek és újítási előadóinak feladatait, kötelességeit. Első fokon eljáró szervek alatt természetesen nemcsak a vállalatokat, önelszámoló egységeket vagy alsófokú állami szerveket kell érteni, hanem minden olyan szervet, amely a javaslat megvalósítására illetékes. Például a minisztérium is elsőfokú elbírálója lehet egy olyan újítási javaslatnak, amelynek megvalósítása több vállalatra tartozik. Persze, a javaslatok zöme mégis a vállalatokhoz kerül és így helyes, ha a továbbiakban a vállalati feladatokról és kötelezettségekről beszélünk. 2. E szakasz (1) bekezdésének a) pontja a vállalat vezetőjének kötelességévé teszi az újítási feladatterv kidolgoztatását. A későbbiekben lesz szó arról, hogy mely vállalatoknál kiknek és hogyan kell az újítási feladattervet kidolgozni. Az újítási feladatterv elkészítése a jogszabály által a vezetőre rótt tervezési kötelezettség, amelynek elmulasztása éppoly felelősségre vonással járhat, mint akár a termelési terv készítésének elmulasztása. 3. A b) pont a vezető feladatkörébe utalja az újítási javaslatok felőli határozathozatalt. Tehát a vezető az egyszemélyi elbíráló. Ez nincs ellentétben a 13. §-nak azzal a rendelkezésével, hogy a vezető megbízhatja a főmérnököt (műszaki vezetőt) az újítási ügyek intézésével, tehát a határozathozatallal is. Ugyanis a főmérnök, a műszaki vezető a vállalat vezetőjének jogkörében jár el, amikor a vezető megbízásából az újítási javaslatot elbírálja és az egyéb intézkedéseket megteszi. A vezető felelős a személyi kiválasztásért és az ellenőrzésért is. Ha elmulasztja az ellenőrzést és nem észleli, hogy az egyéb munkával túlterhelt főmérnök elhanyagolja az újítási ügyek intézését, a vezető teljes mértékben saját személyében felelős a hibák, lazaságok elkövetéséért. A vezető személyesen általában nem foglalkozik az ügyek előkészítésével. Ez az újítási előadó feladata. Ha az újítási előadó jól dolgozik, tehát ha a tényállást kellően kiderítette, a szükséges véleményeket beszerezte, az érdekelteket meghallgatta, tisztázta a népgazdasági eredmény és az esetleg szükséges ráfordítások nagyságát és a megvalósítás szempontjából fontos egyéb követelményeket, a vezető könnyen határozhat a megszabott határidőn belül. 8 5
