Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)

I. Rész. Újítások

körre való tekintet nélkül, a vezetőállású dolgozókat, tehát az igazgatót és főmérnököt is megilleti, ha az újítás megvalósításában átlagon felüli tevékenységet fejtettek ki. Az összes közreműködők részére együttesen kifizethető jutalom alsó határa az újítási díj 15%-a, felső határa pedig az újítási díj 20%-a. Ebből a rendelkezésből következik, hogy a közreműködői jutalom mindenkor szoros függvénye az újítási díjnak. Nem a népgazdasági eredmény szerint járó újítási díj, hanem a ténylegesen megállapított újítási díj 15—20%-ig terjedő összege illeti meg jutalomként a közreműködőket. Tehát ha pl. a népgazdasági eredmény alapján 50 000 Ft újítási díj járna, azonban 50%-os munkaköri kötelesség fennforgása címén csak 25 000 Ft kerül folyósításra, e 25 000 Ft újítási díjnak 15—20%-ig terjedő hányada illeti meg a közreműködőket.

Csak az átlagon felüli tevékenységet nyújtó dolgozók részére lehet jutalmat adni. Ez a rendelkezés természetes folyománya annak az elvnek, hogy az újítás bevezetése minden érintett állami szervnek hivatali munkájához tartozik. Indokolatlan lenne tehát külön jutalmat adni olyan hivatali tevékenységért, amely az átlagot nem haladja meg. Nehéz és felelősségteljes feladatot jelent annak elbírálása, hogy mikor forog fenn jutalomra érdemes, átlagon felüli tevékenység. Itt is csak azt a szabályt lehet felállítani, mint a munkaköri kötelesség elbírálásánál. Meg kell vizsgálni az összes körülményeket és ezeknek mérlegelése alapján kell dönteni. Figyelembe kell tehát venni, hogy a javaslat műszakilag mennyire bonyolult s ennek megfelelően megvalósítása kisebb, vagy nagyobb tevékenységet igényel-e. Figyelembe jöhet e téren továbbá az elvégzendő munka jellege, természete. Ha például a javaslat kísérletezése az egészségre káros, ártalmas, vagy veszélyes munkát jelent, indokolt a jutalom folyósítása. További mérlegelendő szempontként jöhet figyelembe, hogy a jutalmazás alapjául szolgáló tevékenységet mikor fejtették ki. Ha egy fontos újítás sürgős megvalósítása érdekében a dolgozók önként vállalják a törvényes munkaidőn kívüli munkát, tevékenységüket átlagon felülinek lehet minősíteni. Ha azonban a felettes szerv rendelkezése alapján túlórában fejtik ki tevékenységüket és ezért túlóradíjazásban részesülnek, jutalom folyósításának nem lesz helye. Ezeket a szempontokat természetesen nem lehet mereven alkalmazni. Elvileg tehát nem kizárt, hogy a hivatalos idő alatt végzett tevékenységet is lehessen jutalom szempontjából átlagon felüli tevékenységnek minősíteni, illetőleg a túlórabérrel díjazott tevékenységet is lehet a rendelet alapján jutalmazni, például a túlórában végzett, egészségre ártalmas munkát. Jutalomra érdemes lehet a dolgozó például akkor is, ha a kivitelezésre megszabott reális határidőnél rövidebb határidő alatt végzi el a munkát, vagy az újítás megvalósításával összefüggően megold olyan problémát, amelyet a

77