Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)

I. Rész. Újítások

megoldással előzetesen megbízott más dolgozók nem tudtak megoldani. További szempont, hogy miiyen munkakört betöltő dolgozó tevékenységéről vau szó. Ha a főmérnök tevékenysége abban merül ki, hogy kisebb-nagyobb időközökben érdeklődik az újítónál javaslatának mikénti állasa felől, ezért jutalomra igényt nem tarthat. Ha azonban rendszeresen figyelemmel kiséri a javaslat kísérletezését, az újítónak rendszeresen ad erdemi tanácsokat, hogy milyen irányban folytassa kísérletéit, vagy esetleg munkaidőn túl érdemben részt vesz a kísérleti, illetőleg bevezetési munkában, tevékenysége átlagot meghaladó lesz. Vagy ha az anyagbeszerző a megvalósításhoz szükséges anyagot felettesének utasítása alapján a rendes beszerzési forrásoknál biztosítja, tevékenysége nem átlagon felüli. Ha azonban a rendes kereskedelmi forgalomban fel nem található, az újítás bevezetéséhez nélkülözhetetlen anyagot szerez meg hosszas utánjárással, a rendelet alapján jutalmazható lesz.

Látható tehát, hogy sok szempont mérlegelése után lehet csak helyesen dönteni abban a kérdésben, hogy adott esetben a bevezetői jutalom folyósításának van-e helye, vagy sem. A döntésnél feltétlenül figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendelet által biztosított jutalmazási lehetőség nem jóléti alap, hanem a bevezetésben átlagon felüli teljesítményt nyújtó dolgozók anyagi ösztönzésére van hivatva. Mivel a jutalom felosztása és az arra jogosult személyek megállapítása nem könnyű feladat, a rendelet azt a felettes szerv vezetőjére bízza, akinek indokolt határozatot kell hoznia. Az indokolási kötelezettség azt jelenti, hogy határozottan meg kell jelölni, melyik dolgozó milyen konkrét tevékenységet fejtett ki és hogy a vezető azt miért minősíti átlagon felülinek. A helyes döntést nagymértékben elősegíti az a rendelkezés, hogy a jutalom megállapításába a szakszervezetet is be kell vonni. A helyes döntést megkönnyítheti továbbá az újítási előadó is, ha — különösen nagyobb jelentőségű javaslatok esetében — rendszeresen írásban rögzíti, hogy melyik dolgozó mikor, milyen konkrét munkát végzett. Ha az újítási előadó ez irányú észleleteit rendszeresen feljegyzi, ezáltal sok vitának veheti elejét.

Amint említettük, a közreműködők jutalmazása tárgyában a felettes szerv vezetője dönt. A miniszter által megállapított értékhatárt meg nem haladó összegű jutalom megállapítását és folyósítását azonben a rendelet a megvalósító üzem vezetőjének hatáskörébe utalja. Alapvető rendelkezés, hogy közreműködői jutalom folyósításának csak az újítás megvalósítása után, akkor van helye, ha tényleges gazdasági eredmény már jelentkezett. Ennek megfelelően mondja ki a rendelet, hogy a jutalmat két részletben, az újítási díj második és harmadik részletének folyósításával egyidejűleg kell kifizetni az újítási díjalapból, az újítót megillető díjazáson felül. A közreműködők jutalma tehát

73