Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)

I. Rész. Újítások

A kalkulációkat tehát nem az újítási előadónak kell elkészítenie. Az sem az ő kötelessége, hogy az eredményszámítást szakmai szempontból felülvizsgálja. A kalkuláció számszerű adatainak helyességéért sem felelős az újítási előadó, felelős azonban azért, hogy a kalkuláció újításjogi szempontból helyesen legyen elkészítve, tehát például azért, hogy az újítás megvalósítása céljából szükséges beruházás egy évre eső leírási hányadát a népgazdasági eredményből levonják.

A kalkuláció elkészítése körül sok hiba tapasztalható. Vizsgáljuk meg közelebbről, hogy milyen szempontokat kell a helyes kalkuláció elkészítésénél érvényesíteni. Alapelv, hogy a javaslat által elért népgazdasági eredményt, nem pedig a vállalati hasznot kell kalkulálni. A kettő az esetek többségében azonos, de nem minden esetben. Nézzük a következő példát.

Az újítási javaslat arra irányul, hogy a vállalat, amely a drágább fogyasztási díjszabás alapján fizette ki az ipari célra használt áram ellenértékét, szereltessen fel még egy villanyórát és mérjék külön-külön órán az ipari és fogyasztási célra használt áramot. A javaslat megvalósítása következtében a vállalati villamosenergia fogyasztási számlán jelentkező kiadások jelentősen csökkennek. Népgazdasági eredmény azonban a javaslat megvalósítása folytán nem jelentkezik, tehát újításról sem lehet adott esetben szó. Miért nincs népgazdasági eredmény? A javaslat megvalósítása következtében nem áll több villamosenergia a népgazdaság rendelkezésére, az energia előállításának költségei sem csökkennek. Egyedül két állami vállalat elszámolási alapja változott meg anélkül, hogy népgazdasági eredmény keletkezett volna. Előfordulhat viszont olyan eset, hogy vállalati szinten megtakarítás nem jelentkezik, sőt önköltségemelkedés állapítható meg, mégis a javaslat megvalósítása népgazdasági eredménnyel jár. Nézzünk ismét egy konkrét példát. Az egyik vállalatnál az elektromos úton hevített kemencék tervbe nem vett átrakása és javítása vált szükségessé. Emiatt a kemencék a termelésből a javítás mintegy négyhetes időtartamára kiestek volna, aminek eredményeként viszont a vállalat nem tudta volna tervét teljesíteni. A vállalat tervének nem teljesítése következtében zavar keletkezett volna mindazon vállalatok termelésében is, amelyek a vállalat termékeit üzemük körében felhasználják. Az újító a kiesés megszüntetése céljából az elektromos úton hevített kemencék helyett a közelben levő gáztűzhelyes kemencék felhasználását javasolta. A termelési eljárásnak üzemen belüli költségtényezői emelkedtek ugyan, de a vállalat tervét teljesítette, sőt túlteljesítette és a továbbfeldolgozó üzemeknél sem keletkezett zavar. Nyilvánvaló, hogy a vállalat önköltségének emelkedése ellenére a javaslat megvalósítása a népgazdaság szempontjából eredményt jelent, a javaslat tehát újítás.

47