Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)
I. Rész. Újítások
További fontos szempont olyan kiértékelési módnak a megválasztása, amely az újítás természetének, műszaki jellegének és feltételeinek a leginkább megfelel. A pénzügyminiszter rendelete összehasonlítási alapként a normát, a tény számokat és a tervet jelöli meg, az illetékes miniszter azonban eltérő összehasonlítási alapokat is megállapíthat, amennyiben az újítás népgazdasági eredményének helyes kiértékelése ezt indokolttá teszi. Az előszámításnak és az utókalkulációnak azonos módszer szerint, egységes alapokon kell történnie. Ez azt jelenti, hogy nem lehet az előszámítást például a tényszámok összehasonlítása alapján elkészíteni, míg az utókalkulációt a tervvel való összehasonlítás alapján végezni. A kalkulációban az egyes megtakarítási tényezőket részletesen és pontosan fel kell sorolni. Ez azt jelenti, hogy teljes határozottsággal kell megjelölni, hogy például milyen anyagból, milyen mennyiségű megtakarítás volt elérhető. A megtakarítást egy munkadarabra vonatkozóan kell kimutatni. A számszerűen kimutatható népgazdasági eredményen felül ki kell mutatni a pénzben közvetlenül ki nem fejezhető eredményeket is, ha például a minőségjavulást, a termelés-emelkedés, a műszaki előrehaladás, stb. számokban nem mérhető eredménnyel jár. A kiértékelés után a kiértékelésben szereplő egyes adatokra magyarázatot kell adni. A magyarázatnak ki kell térnie arra, hogy az adatok kigyűjtése hogyan történt meg és az eredmény a vállalat mérlegében hol, illetve milyen tételszám alatt szerepel. Ha valamely oknál fogva az utószámítást nem lehet tényszámokkal igazolni, ezt a körülményt kell indokolni, s az ilyen esetben műszaki becslés alapján megállapított népgazdasági eredményt kell a díjazás alapjának tekinteni. Sem a minisztertanácsi rendelet, sem a pénzügyminiszteri rendelet nem tartalmaz részletes utasításokat abban a tekintetben, hogy az egyes megtakarítási tényezőket milyen módon kell az eredményszámításba beállítani. A pénzügyminiszteri rendelet 9. §-ának (2) bekezdése csak annyit mond, hogy mindaddig, amíg a miniszterek részletes szabályozást nem adnak ki, az Országos Találmányi Hivatal által az újítások népgazdasági eredményének számítására vonatkozólag már megállapított részletes irányelvek érvényben maradnak. Nézzük ezeket az irányelveket. Anyagmegtakarítás esetében, ha a megtakarított anyagot a vállalat állítja elő, úgy az önköltségi árat kell figyelembe venni. Ha a megtakarított anyag beszerzése más vállalattól történik, úgy szintén csak annak önköltségi ára vehető figyelembe. Munkabér-megtakarításnál az egy egységre vonatkozó effektiv (tényleges) munkabér megtakarítást kell kimutatni olymódon, hogy szembe kell állítani a régi eljárás szerinti egy egységre eső munkabért 4S
