Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)

II. Rész. Találmányok

ütköző közül, a felső —14— ütközőnek kihúzásával történik. A felső —14— ütköző kihúzott helyzetében a tű nem köt, mert a —2— kar 2. ábrán szaggatott vonallal rajzolt helyzetbe kerül, mely helyzetben a tűtalp egyszerűen lefut a —2— emelőn és szem nem képződik.

Szerkezeti részleteiben a találmány tárgya, az igénypontok keretén belül, sokféleképpen módosítható.

Szabadalmi igénypontok :

1. Zár kétirányban kötő kötőgépekhez, jellemezve alsó végük közelében elhelyezett, célszerűen magasságirányban állítható, a beállított helyzetben a zárházon rögzített csap körül, rugóhatás ellenében, korlátolt mértékben lefelé lenghető, a függélyes középsíkhoz képest részarányos helyzetű két karral.

2. Az 1. igénypont szerinti zár kiviteli alakja, melyet a karok ki nem lengetett, azaz nyugalmi helyzetét meghatározó felső és egy kilengésüket határoló, alsó ütköző jellemez.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti zár kiviteli alakja, jellemezve a karok alsó végeinek szomszédságában elrendezett csapok körül felfelé lengethető, lényegében négyszögalakú lapocskákkal, melyek az egyik irányú kötésnél a tűtalpak vezetékeként szolgálnak és melyeket ellenkező irányú kötésnél a tűtalpak útjukból kitérítenek.

4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti zár változata, síkkötőgépekhez, melyre jellemző, hogy kilengethető karok mindegyikének egymás fölött fekvő két ütközője van, mely ütközők közül a felső eltávolítható.

5. Körkötőgép, melyre jellemző, hogy az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti zárja van, és hogy helytálló szálvezetője a zárat alkotó emelőkarok csúcsainak érintkezési pontján, illetve nem érintkező csúcsú karok esetében a csúcsok közötti távolságot felező ponton átmenő függélyes síkban fekszik.

6. Az 5. igénypont szerinti körkötőgép kiviteli alakja, melyre jellemző. hogy a kötőgép zárházát és az abban elhelyezett tűágyát hajtó kúpkerék magán a zárházon van kialakítva.

7. Sík- vagy féloldalas síkkötőgép, melyre jellemző, hogy a 4. igénypont szerinti zárja van.

Eljárás magnézium vegyületeknek dolomitból való előállítására.

A magyar állam, mint a feltaláló : dr. B. I. vegyész, budapesti lakos jogutóda.

A bejelentés napja : 1951. október 16.

Irodalmi adatokból ismeretes, hogy ha a MgCl2 oldatát szilárd

151