Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)
II. Rész. Találmányok
a tűket a szükséges módon ide-oda, illetve fel- és lefelé mozgatják. Az ismert záraktól merőben különböző, találmány szerinti zár nem merev részekből, hanem alsó végük közelében a zárházon rögzített, célszerűen magasság irányban állítható csap körül rugóhatás ellenében korlátolt mértékben lefelé lengethető, a függélyes középsíkhoz képest részarányos fekvésű két karból áll. Kötés közben a tűtalpak az egyik, pl. baloldali emelő hátán felfutnak, miközben a tűk emelkednek és az emelő, rugó hatása ellenében, lefelé leng, míg az alsó ütközőbe nem ütközik. A tűtalpak ezután a másik, pl. jobboldali emelő alsó éle mentén lefutnak, miközben a tűk süllyednek. Körkötőgépeknél az ismert zárak alkalmazásánál mozgó szálvezetőre volt szükség, mert a harisnya sarkának kötésénél a szálvezetőnek korlátolt terjedelmű, alternatív mozgást kellett végeznie, mely mozgásban a zárház nem vett részt. E célból a hajtó kúpkerék nem közvetlenül a zárházat hajtotta, hanem egy közbehelyezett kúpkereket, mely egy e célra elrendezett gyűrűn volt kiképezve. A szálvezetőnek a sarok kötése közben mindig az emelkedő tűn átmenő függélyes síkban kellett feküdnie. A mozgó szálvezetőt az tette szükségessé, hogy kétirányú kötésnél ezek a függélyes síkok egymástól bizonyos távolságban vannak. A találmány szerinti zár alkalmazása esetében körkötőgépeknél nincs szükség mozgó szálvezetőre, hanem helyben maradó szálvezető találhat alkalmazást, mely a zárházhoz van erősítve, még pedig a zárat alkotó két lengethető kar csúcsának érintkezési pontjával szembenfekvő helyen. Ha az emelőkarok csúcsai nem érintkeznek egymással, akkor a szálvezető az emelők csúcsai közötti távolságot felező függélyes síkban fekszik. A találmány szerinti zár további előnye, hogy feleslegessé teszi egy külön gyűrűn kialakított kúpkerék alkalmazását, ami a kötőgépszerkezetet egyszerűbbé és olcsóbbá teszi. A hajtott kúpkerék ugyanis közvetlenül a zárházon képezhető ki. Sík vagy féloldalas síkkötőgépeknél a találmány szerinti zárnak az az előnye, hogy kiküszöböli az ismert zárak ama hátrányait, hogy a tűk a zár szükséges mozgatásának megkezdése előtt, felesleges módon, a tűágy vájataiban lefelé húzatnak, ami a gép járását megnehezíti és a kötöttáru minőségét is károsan befolyásolja. A rajz a találmány szerinti zár két példaképpeni kiviteli alakját szemlélteti. Az 1. ábra körkötőgéppel kapcsolatban alkalmazható zárat szemléltet, a zárház síkbafejtett helyzetében. A 2. ábra a zárnak sík- és féloldalas síkkötőgépekkel kapcsolatban alkalmazható változata. 149
