Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)
II. Rész. Találmányok
E nyilatkozathoz csatolni kell a találmány műszaki leírását 3 példányban, továbbá amennyiben a megérthetőséghez szükséges, a találmány rajzát ugyancsak 3 példányban. A találmány leírásának olyannak kell lennie, hogy abból a találmány műszaki lényege világosan kitűnjék, továbbá, hogy annak alapján a találmány hozzáértő személyek által megvalósítható legyen. A gyakorlatban a leírások megszerkesztésére nagy gondot kell fordítani. E téren számos hiba tapasztalható. A leírásokban a feltalálók ugyanis rendszerint arra szorítkoznak, hogy találmányuk felhasználási területét jelölik meg, nem ismertetik azonban a találmány műszaki lényegét. Az ilyen leírás az ügyintézést késlelteti és a műszaki lényeg közlésének hiányában elsőbbséget sem biztosít. Akkor helyes a leírás, ha először röviden ismerteti a már ismert hasonló tárgyú megoldásokat, azután részletesen megmondja, hogy a találmány mennyiben új, vagyis, hogy mennyiben tér el az eddig ismert megoldásoktól, végül meg kell adnia a javasolt megoldás részletes műszaki leírását. A gyakorlatban ügyelni kell arra is, hogy a leírás és rajz az előírt 3 példányban kerüljön benyújtásra, mert a szükséges példányszám hiánya késlelteti az eljárást, minthogy a bejelentést hiányolni kell. A találmány műszaki leírásának helyes elkészítése — mint már említettük — fontos az elsőbbség szempontjából is. Ugyanis a bejelentés napjának elsőbbsége csak az olyan műszaki megoldásra terjed ki, amely a bejelentésben ismertetve volt. Ha a műszaki leírás a bejelentés tárgyát nem kellőképpen ismerteti, a későbbi pótlás esetén elsőbbségi napként csak az a nap lesz megállapítható, amelyen a pótlás az Országos Találmányi Hivatalhoz beérkezett. Minthogy a leírás helyes elkészítése igen fontos, az alábbiakban egy gépészeti és egy vegyészeti vonatkozású téma szolgáljon példaként a leírás helyes elkészítésére. (A gépészeti tárgjm leírásban található szám jelzések a leírás mellékletét képező rajzon feltüntetett szerkezeti részekre utalnak. A rajzot nem közöljük.) Zár kétirányban kötő kötőgépekhez és ily zárral ellátott kötőgépek. K. J. műszerész és 0. K. gépszerkesztő, mindketten Budapesten. Bejelentés napja : 1953. december 30. Kötőgépeknél a tűágy rovatékaiban fekvő tűket a köznyelven lakatnak nevezett zár mozgatja alternatív irányban, körkötőgépeknél függélyes irányban fel- és lefelé, szemképzés és a létesített szemnek a tűkről való letolása céljából. Az eddig ismert zárak a zárház belső felületén rögzített, három egyoldalú háromszögalakú lemezkéből állnak. E lemezek közül kettő, csúcsokkal lefelé nézve, egymás mellett fekszik, míg a harmadik lemez, az említett két lemezke közötti térbe nyúlik, párhuzamos rovatékok meghagyásával. A tűtalpak e rovatékokat határoló élek mentén vezetődve, 148
