Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)
II. Rész. Találmányok
mák alapján történik. Az egyéb irodalomban megjelent adatok is újdonságrontók, ha a találmány bejelentésénél régebbi keletűek. Az újdonságot, mint azt már az újítás fogalmánál ismertettük, abszolút értelemben kell venni. Ez azt jelenti, hogy valamely javaslatot találmányként elismerni csak akkor lehet, ha az világviszonylatban új. Felmerül a kérdés, hogy például valamely tudományos egyesületben a találmány ismertetése annak újdonság jellegét lerontja-e. Tekintettel arra, hogy a tudományos egyesületben megtartott elő-Í adáson rendszerint csak meghívott szakemberek jelenhetnek meg, a javaslat az ismertetés folytán nem válik mindenki számára hozzáférhetővé, tehát azismertetés az újdonságjelleget nem rontja Te. Más a helyzet abban az esetben, ha a tudományos egyesületben elhangzott előadás alapján valamilyen sajtótermék a találmányt a műszaki szakemberek részére kellő mértékben ismerteti. Ennek az ismertetésnek újdonságrontó hatása van. Az Országos Találmányi Hivatal a szerzői tanúsítvány kiadása szempontjából konkrét esetben ugyan arra az álláspontra helyezkedett, hogy szerzői tanúsítvánnyal elismerhető az olyan találmány is, amely a bejelentés napja előtt nyilvánosan ismertetve lett. Kimondja azonban az elvi állásfoglalás 1 egyúttal azt is, hogy az államra nézve az ilyen nyilvánosságrahozatal (sérelmes lehet. Éppen ezért a találmányt a bejelentésig nyilvánosságra hozni nem lehet, mert a nyilvánosságrahozatal az újdonság lerontásával járhat, nem beszélve arról, hogy a bejelentés előtti nyilvánosságrahozatalt a jogszabály tiltja. A találmány tárgyának a bejelentés előtti irodalmi ismertetése tehát lerontja az újdonságot, tekintet nélkül arra, hogy az ismertetett javaslatot megvalósították-e. Irodalom alatt kell érteni ebben a vonatkozásban a széles körök részére hozzáférhető, írásban megjelenő szövegeket, amelyek a javaslatot a szakember részére kellő terjedelemben ismertetik. Rajz is lehet újdonságrontó. Az újdonságrontás szempontjából közömbös, hogy a javaslat szerzője tudott-e az újdonságrontó adat létezéséről, vagy sem. Az újdonság ténye ugyanis objektív tény, amely vagy fennforog, vagy nem, függetlenül a szerző tudomásától. A nyilvános gyakorlatbavétel — akár belföldön, akár külföldön történt — ugyancsak lerontja az újdonságot. Természetesen nem lehet újdonságrontónak minősíteni az olyan gyakorlatbavételt, amply nem mindenki számára hozzáférhető. Például a javaslatnak üzemen belüli megvalósítása az újdonságot még nem rontja le, hiszen személyi válogatás nélkül nem léphet be akárki az üzembe. A találmány tárgyának kiállításon történő közszemlére tétele lerontja az újdonságot abban az esetben, ha a megszemlélés alapján a ^találmány lényege a szakértő által megállapítható. ~~^cTaTáImányi jelleg megállapításának második feltételeként 148
