Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)
II. Rész. Találmányok
' a rendelet az értékességet szabja meg. Értékesnek akkor kell tekinteni a javaslatot, ha az eddig ismert megoldásoknál célszerűbb, magasabb hatásfokú, gazdaságosabb megoldást ad. Még újdonsága mellett sem értékes az a javaslat, amelynek megvalósítása drágább, bonyolultabb, mint az eddig ismert megoldások. A találmány értékességenekTTogalmába természetesen beletartozik a megvalósítás lehetősége is. A találmányi jelleg elismeréséhez azonban nem kell a megvalósítás ténye, elég annak lehetősége is. Harmadik feltételként szabja meg a rendelet azt, hogy a javaslat a te eh nílca ismert állásához viszonyítva színvonalemelkedést jelentsen. Színvonalemelkedés akkor forog fenn, Tia a Javaslat a technikát világviszonylatban is fejleszti azáltal, hogy megvalósítása új műszaki eredményt ad. Nem egyszerű kérdés annak eldöntése, hogy ez a feltétel mikor forog fenn. Az úgynevezett úttörő találmányok (például gőzgép) esetében semmilyen nehézség nincs abban a tekintetben, hogy a technikai fejlődés ismérve fennforog-e? A találmányok döntő többsége azonban nem bír ilyen úttörő jellegű újdonsággal, hanem a már meglevő eljárások, szerkezetek, berendezések megváltoztatására irányul. Altaláno^szabályként az állítható fel, hogy minden olyan javaslat, amely marelozelesen ismert műszaki eredményt ad. úgy tekintendő, mint a technikában már ismert és mint ilyen a technika tárházát nem gazdagítja. Egy, már tismert szerkezet formájának megváltoztatására irányuló javaslat találmánynak általában nem tekinthető, mert új műszaki eredményt nem ad. Ugyancsak nem ismerhető el találmánynak ,€2v már ismert szerkezet egyes részei kölcsönös elhelyezésének megváltoztatására továbbá aziegyes alkatrészeknek más alkatrészekkel való helyettesítésére irányuló Tavaslat. Nem ismerhető el találmányként továbbá egy mar ismert szerkezetből ibizonvos alkatrészek kikapcsolása, ha nem vonja maga után magának a szerkezet működési sémájának megváltoztatását. {Egyes anyagoknak más anyagokkal való helyettesítése csak akkor ismerhető el találmányként, ha új műszaki eredmény jelentkezik. Ha azonban valamely anyagban levő új tulajdonság felfedezése következtében ezeket az anyagokat először kezdik felhasználni, mint alapanyagot, és ezáltal például a hulladékfelnasználás kibővülésének lehetősége áll elő, az ilyen javaslat találmánynak elismerhető. Az új anyag alkalmazása nem azért bír találmány jelleggel, mert az új alkalmazás a régihez viszonyítva új műszaki eredményt ad, hanem azért, mert annak az anyagnak ilyen formában történő felhasználása eddig a technikában ismeretlen volt. Sokszor képezi vita tárgyát, hogy a technika l^izonvas. ... már alkalmazott találmánynak olyan területre V^í^amtetéf’aíí^^S“ eddig azt nem alkalmazták, önmagában találmánynak tekinthető-e. 143
