Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)
I. Rész. Újítások
*ebbezés lehetősége akkor is fennáll, ha másodfokon az első határozattól eltérő indokolással utasítják el a javaslatot. Ilyen esetben tudniillik az újabb elutasítási indok csak elsőízben tárul a javaslattevő elé. Bár fellebbezési lehetőség a fent ismertetett eseteken kívül már nem áll fenn, a rendelet lehetőséget ad arra, hogy a felettes szervhez lehessen fordulni, ha a javaslattevő elvi jelentőségű kérdést vél tisztázni jogorvoslata során, vagy ha nyilvánvaló jogszabálysértés áll fenn. A felettes szerv elsősorban azt vizsgálja, hogy a felvetett kérdés valóban elvi jelentőségű-e, emellett azonban joga van felülvizsgálni a javaslattal kapcsolatos egyéb kérdéseket is. Az elvi kérdésekkel kapcsolatos rendkívüli jogorvoslatokat a minisztérium mellett szervezett újítási döntőbizottság elé kell terjeszteni. Ugyanez a szerv illetékes a minisztériumi újítási szervek által hozott határozatok elleni jogorvoslatok elbírálására is. Ennek megfelelően, amennyiben a sérelmes határozatot hozó szerv a jogorvoslati kérelem beérkeztekor abban tisztázatlan elvi kérdések felvetését látja, a kérelmet a minisztérium újítási osztályához, csoportjához felterjeszteni köteles. Ezek a szervek vizsgálják meg, hogy az elvi kérdés valóban fennáll-e, szükséges-e annak eldöntésére a döntőbizottság összehívása. Az általános érdekű elvi és jogi kérdések eldöntése az Országos Találmányi Hivatal mellett szervezett Újítási Döntőbizottság hatáskörébe tartozik. Amennyiben a jogorvoslati kérelem az Országos Találmányi Hivatal újítási döntőbizottsága elé kerül, az vizsgálja, hogy a minisztérium újítási döntőbizottságának határozata nem sért-e jogszabályt vagy népgazdasági érdekeket. Elsősorban azt bírálja felül, vájjon a minisztérium újítási döntőbizottságának határozata nem ellentétes-e az újítási rendelettel, annak megfelelően történt-e az elbírálás, mérlegelték-e az összes körülményeket, szempontokat, helyes-e az újítás minősítése és az eredményszámítás; indokolt volt-e az egyösszegben való díjmegállapítás, nem volt-e lehetőség reális eredményszámítás készítésére. Az ügy természetétől függően egyéb kérdéseket is vizsgálat tárgyává tehet a döntőbizottság. Mérlegeli az Országos Találmányi Hivatal mellett szervezett újítási döntőbizottság, hogy a sérelmezett határozat a népgazdaság érdekeit nem sérti-e. Az elutasítás nem fosztotta-e meg a népgazdaságot jelentős gazdasági eredmény keletkezésétől, nem olyanok-e az esetleges megvalósítási akadályok — beruházási keret, szabad kapacitás, munkaerő stb. hiánya — amelyek elhárítása lehetséges. Jogszabály vagy népgazdasági érdek sérelmének megállapítása esetén az Országos Találmányi Hivatal mellett szervezett újítási döntőbizottság a minisztérium újítási döntőbizottságának határozatát 118
