Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)
I. Rész. Újítások
megsemmisítheti, megjelölve határozatának indokolásában, hogy a minisztérium újítási döntőbizottsága határozatának melyik részét tartja jogszabályellenesnek, illetve a népgazdasági érdekre sérelmesnek. A döntőbizottságnak határozatában hozott elvi megállapítása a minisztériumi újítási szervekre — tehát a minisztériumi döntőbizottságra is — kötelező. Az Országos Találmányi Hivatal a döntőbizottsági határozatot az ügy irataival együtt átteszi a minisztériumnak azzal, hogy az ügyben — a határozatban foglaltaknak figyelembevételével — új határozatot hozzon. Indokolt panasz esetén a minisztérium újítási döntőbizottságának újabb határozata ismét visszakerülhet az Országos Találmányi Hivatalhoz. Kérdés, milyen határidőn belül fordulhat panasszal az újító az Országos Találmányi Hivatalhoz. Általában a sérelmezett határozat kézhezvételétől számított egy hónapon, megfelelően indokolt esetben pedig egy éven belül. Helyes-e, ha a javaslattevő már az elsőfokú érdemi határozat sérelmessége esetén az Országos Találmányi Hivatalhoz fordul? Nem helyes. Az Országos Találmányi Hivatal ez esetben a panasszal érdemben nem foglalkozik, hanem azt átteszi a sérelmes határozatot hozó szervhez azzal, hogy az a panaszt fellebbezésnek tekintve, az ügy irataival együtt terjessze fel felettes szervéhez. Az újító feleslegesen okoz többletmunkát s emellett saját magának is kárt okoz, mert fellebbezésének intézése késedelmet szenved. Nemcsak azáltal, hogy a vállalatnál levő iratok felterjesztése így csak később történik meg, hanem mert az elsőfokon eljárt vezető kézhez kapva a fellebbezést, azt maga is megvizsgálja és az abban feltárt indokok helyességét látva, határozatát saját maga is megváltoztathatja. Ez esetben a fellebbezést és az iratokat a felettes szervhez továbbítani nem kell. Alaki szabálytalanság (ügyintézés késedelmessége, felvilágosítás adás megtagadása stb.) esetén a felettes minisztériumi szervhez kell fordulni. Az Országos Találmányi Hivatalhoz csak akkor, ha alaki szabálytalanságot a minisztériummal szemben panaszol az újító. Fellebbezési eljárás során meg kell-e hallgatni az újítót? Igen, szükség esetén éppen úgy, mint az elsőfokú eljárásnál. Kihat-e az egyik társújító által benyújtott fellebbezés a másik társújítóra is ? Ha a fellebbezés az azt benyújtó társújitó munkaköri kötelességének teljes vagy részbeni megállapítását sérelmezi, a határozat a társújítóra nem hat ki. Ha azonban elutasítás vagy az újítási díj összegének megállapítása miatt történt a fellebbezés, az annak alapján 119
