Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

III. Újdonság, újdonságvizsgálat, szabadalomkutatás

A későbbiek során látni fogjuk azt, hogy a szabadalmas (vagy régebbi elnevezéssel: szabadalom tulajdonos) engedélye nélkül tilos a szabadalom által védett terméket forgalomba hozni, vagy eljárást alkalmazni abban az országban, ahol e szabadalom fennáll. Éppen erre való tekintettel egy-egy gyártmány belvagy külföldi forgalombahozatala, vagy egy eljárás alkalmazásbavétele előtt tisztázni kell azt, hogy az nincsen-e mások javára szabadalmaztatva. Ha ugyanis mások javára a termék vagy az eljárás szabadalmaztatva lenne és azt a szabadalmas engedélye nélkül alkalmazzuk, úgy szabadalombitorlást (IX.

Fej. 2. pont) követünk el, annak összes következményeivel együtt, éspedig függetlenül attól, hogy a szabadalmas jogait tudatosan vagy tudtunkon kivül sértettük meg.

Tekintettel arra, hogy a szabadalombitorlás jogkövetkezményei közé nemcsak a jogtalan használat eltiltása tartozik, hanem az ily módon készült és forgalombahozott árut el is kobozhatják, sőt kártérítési kötelezettségünk is keletkezhet, világos, hogy érdekünk az ilyen cselekmény elkerülése. Éppen ezért olyan jelentős a szabadalomkutatás szerepe.

Tudnunk kell azt, hogy ha valamely országban (pl. éppen Magyarországon) egy termék, vagy eljárás nem áll szabadalmi oltalom alatt, úgy ott még akkor is gyártható, ill. forgalombahózható, ha történetesen egy vagy több másik országban szabadalmaztatva van. Azokba az országokba azonban, ahol a szabadalom fennáll, e termék persze nem szállítható, ill. ott az eljárás nem gyakorolható. Ebből világosan következik, hogy a kockázatmentes export előfeltétele a termék, ill. eljárás szabadalmi helyzetének szabadalomkutatás utján történő tisztázása.

Megjegyzendő, hogy korábban exporttermékekre vonatkozó belföldi szállítási szerződések elő is Írták, hogy mit köteles a szállító és mit köteles a megrendelő tenni annak érdekében, hogy a szabadalmi helyzet tisztázódjék. Minthogy ma az export részben nem szállítási szerződéses formában, hanem más konstrukcióban (bizományosi, pool stb.) bonyolódik, részben pedig egyre több iparvállalat saját termékeit maga exportálja, e kérdés rendeletileg szabályozva ugyan nincsen, viszont minden, az exportban résztvevő vállalatnak elsőrendű érdeke, hogy az exporttermékek szabadalmi helyzetét tisztázza, a belkereskedelmi vállalatoknak pedig, hogy ugyanezt tegyék a hazai piacon forgalomba kerülő árukkal, mig a termelő üzemek az általuk alkalmazott eljárások szabadalmi helyzetét kell, hogy saját érdekükben tisztázzák.

Megjegyezzük, hogy a szabadalomkutatás kifejezés helyett szokás a szabadalmi tisztaság vizsgálat elnevezést is használni, sőt pl. a Német Demokratikus Köztársaságban külön fogalmat, a "Patentreinheit’\ "Szabadalmi tisztaság") fogalmát állították fel olyan gyártmányok, eljárások megjelölésére, amelyek szabadalmi helyzete tisztázott. Más szocialista országokban is ismert a "Szabadalmi tisztaság” fogalma.- 42 -