Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)
III. Újdonság, újdonságvizsgálat, szabadalomkutatás
B) A szabadalomkutatás elvégzésének módja A szabadalomkutatás során, annak feladatával és céljával összhangban azt kell először megállapitani, hogy van-e olyan szabadalom, amely a szabadalmi tisztaság szempontjából vizsgált termékkel vagy eljárással ütközik, vagyis azzal részben vagy egészben azonos, és ha ilyen volna, úgy ezt követően azt is, hogy az hol van érvényben. A szabadalomkutatás tehát lényegileg két fázisból áll. Ezek közül az első rendkivül hasonló az ujdonságvizsgálalhoz, mégis abban áll a lényeges különbség, hogy a szabadalomkutatás során átnézendő nyomtatványok köre lényegesen szükebb, mint az ujdonságvizsgálatnál. A szabadalomkutatás során mindenekelőtt figyelmen kivül kell hagyni a szakkönyveket, folyóiratokat és kizárólag a szabadalmákat kell átnézni, de ezek közül is csak azokat, amelyek még egyáltalában érvényben lehetnek. E kérdéshez tudnunk kell azt, hogy az egyes szabadalmak csak meghatározott maximális ideig lehetnek érvényben (oltalmi idő). Ez az időtartam országonként 10 és 20 év között változik, éspedig pl. nálunk, Belgiumban és Franciaországban a bejelentés napjától számitott 20 év a maximális oltalmi idő, Angliában a bejelentési időponttól számitva 16, az NSZK-ban pedig 18 év a maximum, Ausztriában és Hollandiában ugyancsak 18 év ez az időtartam, de a bejelentés közzétételétől számitva, mig az Amerikai Egyesült Államokban csak 17 év, de a szabadalom engedélyezésétől kezdve stb. Mindebből következik, hogy 20 évnél régebbi bejelentési nappal rendelkező magyar, ill. a fentieknek megfelelően régebbi külföldi szabadalmakat a vizsgálat során már nem is kell figyelembe venni. A másik lényeges különbség az ujdonságvizsgálattal szemben, hogy a szabadalomkutatás során a szabadalom igénypontjait és azok közül is elsősorban a fő igénypontot (rendszerint az 1. igénypontot) kell összehasonlitani a vizsgált termékkel, vagy eljárás sál és azt kell megállapitani, hogy azok azonosak vagy eltérőek-e. Amennyiben a feltárt szabadalom igénypontjai és a vizsgált termék vagy eljárás közötti különbség egyértelműen megállapítható, úgy az ilyen szabadalmat figyelmen kivül hagyhatjuk. Ha azonban az eltérés nem ilyen egyértelmű, a szabadalmat alaposabban meg kell vizsgálnunk, hogy ennek során az ütközést vagy eltérést megállapítsuk; amennyiben azonosság állapítható meg, úgy a szabadalomkutatás a második fázisába lép. E második fázis során az olyan szabadalomról, amelynek igénypontjai termékünkkel, vagy eljárásunkkal azonosak, meg kell állapitanunk, hogy az még hatályos-e és mely országban. A fentiekben említettük, hogy az egyes országok szabadalmi törvényei a lehetséges maximális oltalmi időt megszabják; ezt azzal kell kiegészítenünk, hogy a legtöbb ország nemcsak ezt szabja meg, hanem ezen maximális időtartamig való hatályban tartás feltételeként meghatározott időközönként, pl. évente szabadalmi illetékfizetési kötelezettséget (un. fenntartási illeték fizetést) is előír. Ennek elmulasztása esetén a szabadalom megszűnik. Megszűnhet- 43 -
