Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)
III. Újdonság, újdonságvizsgálat, szabadalomkutatás
- forgalomba hozatal, pL a szóbanforgő tárgy eladása, vagy ingyenes osztogatása,- nyilvános vásáron, vagy kiállításon való kiállitás,- üzleti kirakatban, vagy általában nyilván5s helyiségben való bemutatás,- mozgóképen, vagy televízióban való bemutatás stb. utján. A felsorolt esetek közül korábban a forgalom bah oz atal, főként a tárgy eladása volt gyakori, ma azonban a tárgy eladását sokkal inkább erőteljes kereskedelmi propaganda előzi meg, amelynek eszközei között a kiállításon, vagy vásáron történő közszemlére tétel, az ott, vagy propaganda előadásokon történő filmbemutató, a filmen vagy televízióban történő hirdetés gyakori. így ma már a nyilvánosságra hozatal ezen módja egyre inkább tért hódit, ami kétségtelenül megnehezíti azok munkáját, akik a bejelentett találmányok újdonságának vizsgálatával foglalkoznak, mivel a nyilvános gyakorlatbavétélről csak kivételesen állnak adataik rendelkezésre. Ezen túlmenően éppen az ilyen nyilvánosságrahozatalnál problémát jelent a nyilvánosságra hozatal tartalma is, amiről a következő alfejezetben emlékezünk meg részletesebben. Megemlítendő még, hogy bemutatás utján elsősorban tárgyakon alkalmazott uj műszaki megoldásokat, vagy uj tárgyakat lehet nyilvánosságra hozni, uj eljárásokat többnyire nehéz bemutatás utján szerzett ismeretek alapján rekonstruálni. C) Az újdonságrontás körülményei A Szt. részletes indokolása a következőket tartalmazza: "Nyilvánosságra jutásról általában akkor lehet beszélni, ha a megoldást személyválogatás és titoktartási kötelezettség nélkül bárki megismerhette. Az ujdonságrontő hatás tehát objektiv körülményhez, a nyilvánosságra jutás tényéhez fűződik, amely megteremti a találmány ismertté válásának lehetőségét. Közömbös az, hogy az ujdonságrontő anyagot (könyv, folyóirat, prospektus, nyilvános gyakorlatbavétel stb.) ténylegesen megtekintették-e (akár a feltaláló, akár harmadik személyek), vagyis nem játszik szerepet az a tény, hogy a megoldást valójában nem ismerték meg, ha bárki megismerhette. " Nézzük meg, hogy e magyarázat mit jelent a gyakorlatban az egyes nyilvánosságra hozatali módok esetében. Annak megítélése szempontjából, hogy egy írásos nyilvánosságra hozatal valóban társadalmi ismertséget, nyilvánosságrahozatalt jelent-e az a döntő, hogy az ténylegesen nyilvánosságra került-e, vagy sem, tehát ahhoz elvileg bárki hozzáférhet-e vagy sem. így pl. nem tekinthető nyilvánosságra hozottnak a még közzé nem tett szabadalmi bejelentés, a meg nem jelent könyv vagy folyóiratcikk kézirata.
