Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

III. Újdonság, újdonságvizsgálat, szabadalomkutatás

Ennek oka az, hogy ezek csak igen szűk kör számára hozzáférhetőek, azokba nem tekinthet be akárki, azokról másolatot sem készithet bárki. Nyilvánosságra hozottnak tekintendő ezzel szemben a közzétett szabadal­mi bejelentés, vagy a már megadott, de még ki nem nyomtatott szabadalom leírása, mert abba a hivatalos órák alatt bárki betekinthet, ill. arról fénymá­solatot kérhet. E tekintetben azonban a gyakorlat országonként változik, régeb­ben ezeket nálunk nem tekintették ujdonságrontónak, az uj szabadalmi törvény általános meghatározású szövege révén azonban ma már annak kell tekintenünk. A levélbeli műszaki közlés nyilván nem tekinthető nyilvánosságra hozott­nak, de a reklám célzattal szétküldött üzleti körlevél már igen. Ha viszont a körlevél ,rBizalmas, csak belső használatra" megjelölést tartalmaz, úgy ezen utasítás betartása esetén nem tekinthető a benne foglalt műszaki leírás nyilvá­nosságra hozottnak. Belső gyári utasítások, előírások - mégha nyomtatva len­nének is - nem jelentenek nyilvánosságra hozatalt. Ezzel szemben a bárki ál­tal megvásárolható tervdokumentáció (pl. típusterv) nyilvánosságra hozatalt jelent még akkor is, ha kevés példányban jelent meg, sőt akkor is, ha azon olyan jellegű jogfenntartás szerepel, amely szerint annak felhasználása csak a tervező engedélyével, a vele történő megállapodás alapján lehetséges. Sok­szorosított jegyzet még "kézirat gyanánt" megjelöléssel is nyilvánosságra hozatalt jelent, ha azt elvben bárki megvásárolhatja. Számos példát hozhatnánk még fel, ehelyett azonban úgy véljük, hogy cél­szerűbb arra rámutatni, hogy a határesetek eldöntésénél azt kell néznünk, hogy a szóbanforgó írásos mű valóban bárki számára hozzáférhető volt-e, vagy sem. Igenlő esetben a nyilvánosságra hozatal megvalósult, nemleges esetben nem, éspedig függetlenül a mü nyelvétől, példányszámátől és megjelenése körülményeitől. Hasonlóképpen dönthető el, hogy az előadás utján történő ismertetés nyilvánosságra hozatalt képez-e. Ha az előadás nyilvános volt, tehát arra bár­ki beléphetett (még akkor is, ha belépőjegy váltása mellett), úgy annak tartal­ma nyilvánosságra hozatalt képez, szükkörü, csak meghívottak jelenlétében történő műszaki ismertetés viszont nem tekinthető nyilvánosnak, igy az ott el­hangzottak sem képeznek nyilvánosságrahozatalt. Némiképpen bonyolultabb a bemutatás utján történő nyilvánosságra hoza­tal megítélése. Egyik megítélési szempont lehet pl. az, hogy az eladás utján nyilvánosságra hozott tárgyat bárki megvásárolhatja-e, vagy az csupán egyet­len mintapéldányban, adott megrendelő számára készült. Az utóbbi esetben ugyanis vitás lehet a nyilvánosságra hozatal ténye. Ugyancsak vitatható az az eset is, ha a vállalat saját kereskedelmi képviseletének vagy fiőkvállalatának küld - mégha számlával is - egy tárgyat, de az ezt nem adja tovább, hogy en­nek révén forgalomba került-e a kérdéses tárgy vagy sem. Minthogy vásárokon, de méginkább kiállításokon, szakmai bemutatókon nem szokás az ott kiállított tárgyakat eladni, ilyen esetekben a közszemlére tételen felül az határozza meg, hogy a tárgy, ill. az abban foglalt műszaki megoldás nyilvánosságra került-e, hogy a kérdéses kiállítás, vásár, vagy be­mutató nyilvános volt-e vagy sem. Nyilvános pl. a BNV, aMETESz szakmai kiállításai stb. , de nem nyilvános pl. az üzemen belüli prototípus bemutató.- 36 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom