Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

XI. A know how

sátől függően - kis ebb-nagy óbb mértékben kiterjed e megoldás változataira is. A know-how eddigi elemzésénél is abból indultunk ki, hogy az szintén műszaki megoldásra vonatkozik, amely vagy szabadalomhoz kapcsolódik, vagy attól fhggetlen> vagy esetleg áruval vagy szolgáltatással kapcsolatos. Megemlítettük azt is, hogy néha egy műszaki megoldásra vonatkozó több, nem szabadalomképes részlet képezi a szóbanforgő know-how-t és céloztunk arra is, hogy az néha átfogóbb ismeretek összességéből áll.

Az irodalom javarészt az egy műszaki megoldásra vonatkozó vagy kisebb részletkérdések összességéből álló know-how-t tárgyalja, és ennek jelentőségét méri össze a szabadalmakéval, elfelejtkezvén arról, hogy a mai életben már nem az effajta know-how uralkodik, hanem az, amely részlettudások láncolatából áll, és amelyet erre való tekintettel szerzők komplex know-how-nak neveztek el. Esete válogatja, hogy maga a részlettudás mit ér, és van-e egyáltalában önmagában is értéke. A komplex know-how kifejezést, fogalmat oly esetekben használnánk, ha az említett teljes know-how eredményessége több, mint a részlettudások eredményességének egyszerű összege.Ma már, a termelésnek a korábbihoz képesti bonyolultabb foka következtében, a know-how, legalábbis az értékesebb know-how nagyobbik része többékevésbé ebbe a kategóriába tartozik. Nyugodtan mondhatjuk, hogy minden bonyolultabb, vagy többlépéses gyártási eljárás, nem beszélve olyanokról, amelyet csupán nagyobb uj gép- vagy berendezéssor segítségével lehet megvalósítani, komplex know-how-val van összekötve. Az egyes megoldási részletek ilyenkor önmagukban kevesek, jó eredményt csak ezek láncolata ad és bár néha egy láncszem kiesése még nem teszi a termelést lehetetlenné, de optimális eredményt csak az egésszel lehet elérni.

Éppen arra való tekintettel, hogy mint fentebb említettük, különbség áll fenn a csupán egy műszaki megoldást magában foglaló és a műszaki megoldások láncolatából álló know-how között, indokoltn^ tűnt, hogy a komplex knowhow uj fogalmát bevezessük.

b) Példák a komplex know-how-ra

Jellegzetes példaként egy ammóniaüzemet említhetünk meg. Ilyen üzemet sokan és sokféleképpen tudnak tervezni és építeni, mégis mindegyik különbözni fog egymástól. Maga a teljes eljárás többlépcsős (legalább 6-7 fontos lépésből áll) és mindegyiknek sajátos problematikája van. Ha e lépések egyikénél, vagy másikánál módosítás történik a korábbi megoldáshoz képest, úgy ez kétségtelenül előnyt jelent, amit azonban részben elveszthetünk a többi, nem módosított részleteknél. Ha a gyártási folyamat műszaki részleteibe tekintünk, úgy röviden a következőket mondhatjuk:

Az alapfeladatot a megfelelő arányú tiszta nitrogén-hidrogén gázkeverék előállítása, annak többszáz atmoszféra nyomásra való komprimálása, majd ezen a nyomáson ammóniává való szintetizálása képezi. Ehhez egyfelől nitrogén, másfelől hidrogén forrásról kell gondoskodnunk, továbbá e gázok megfelelő tisztításáról. Nitrogénforrásként mindig is a levegő szolgált magas nit- 185 -