Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

XI. A know how

annak karbantartását, állandó javítását is, amivel szintén egyes számítógépek esetében találkozhatunk (pl. IBM). Nemcsak árukhoz,hanem szolgáltatásokhoz is kapcsolódhat know-how, így elsős árban a tervezési munkához, az engineeringhez, de ide sorolható né­ha a'javítási, szerelési know-how is. Ha a tervezési, engineering munkákhoz járul know-how, ez akár a már tárgyalt tervezői, de másféle know-how is le­het. így lehetséges az is, hogy a tervező a műszaki tervbe pl. egy know-how-t képző eljárást épít be, vagy valamilyen know-how-t képező részmegoldást, anélkül azonban, hogy ezt az eljárást külön meg kellene vennünk. Az is előfor­dulhat persze, hogy a tervezői munka és a know-how nagymértékben összeol­vad, ill., hogy a know-how az uralkodó és a tervezői munka a másodlagos (ezekről a jelen fejezet 2. pontjában lesz sző). A szolgáltatási jellegű javítási know-how-ra tipikus példa a kalanderhen­gerek utáncsiszolása, amelyet pl. a világot munkaeszközükkel, a hengercsi­szológéppel járó néhány specialista szokott elvégezni. c) Komplex know-how A műszaki fejlettség mai fokán gyakori, hogy a kívánt cél eléréséhez számos know-how-ra, mondhatnánk egész know-how láncolatra van szükség. E láncszem egyes tagjai akár szabadalmat is képezhetnek. Ezt a fajta know­­how-t uj fogalomként komplex know-how-nak nevezhetjük. Annak nagy gazda­sági jelentőségére való tekintettel azt külön, a D) pontban tárgyaljuk. Ha a know-how fajtákat a szerzőség és jogosultság (tulajdon) szemszögé­ből vizsgáljuk, úgy összefoglalóan annyit jegyezhetünk meg, hogy a know-how szerzőjének megállapítása gyakran meglehetősen nehéz, sokszor nem is egyet­len szerzője van, hanem egész kollektíva. Más esetekben viszont a kollektívá­ban dolgozó szakember, főleg, ha egymást követően több kollektívában tevé­kenykedett, különleges egyéni szaktudásra, know-how-ra tehet szert. E szem­pontot figyelembevéve beszélhetnénk tehát egyfelől vállalati know-how-ról, másfelől pedig személyi know-how-ról. E két fogalom bővebb kifejtésére, ill. jogi vonatkozásaink ismertetésére a 3. és 4. pontokban térünk ki. D) A komplex know how részletesebb elemzése a) A komplex know-how fogalmának bővebb kifejtése Az eddigiekben a know-how-t gyakran a szabadalmakkal hasonlítottuk össze, hiszen végső fokon mindegyik műszaki megoldást, vagy megoldásokat foglal magában. A szabadalom - mint említettük - általában egy konkrét mű­szaki megoldás védelmét biztosítja, hatálya pedig - az igénypontok fogalmazá­- 184 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom