Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

XI. A know how

Ha a know-how-t oly szempontból vesszük vizsgálat alá, hogy az önállóan, vagy máshoz kapcsolva jelenik meg a piacon, úgy alapv etően az alábbi csoportokat különböztethetjük meg:- az önálló know-how- más jogokhoz kapcsolódó know-how- áruhoz, vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó know-how- "komplex" know-how.

A külföldi szakirodalomban elsősorban a két első csoport ismeretes, a többi nem, de akörül is megoszlanak a nézetek, hogy melyik csoportnak van nagyobb jelentősége, Így e két csoportot és az azokkal kapcsolatos ellentétes felfogásokat együttesen ismertetjük. Előre kell még bocsátanunk azt is, hogy a csoportok ismertetése korántsem öncélú, nem is elméleti, hanem alapvetően gyakorlati kérdés, amelynek a know-how átadására vonatkozó szerződéseknél van jelentősége (lásd: XIV-XV. Fej.).

a) Önálló és más jogokhoz kapcsolódó know-how

A know-how az e századbeli áruvá válásának kezdeti szakaszában elsősorban más jogokhoz, igy elsősorban szabadalmakhoz kapcsolva jelent meg a piacon. Ehhez képest a know-how-val foglalkozó szerzők régebben elsősorban a szabadalmakhoz kapcsolódó részletkérdéseket tekintették know-how-nak és bár elismerték az önálló know-how létezését, de annak jelentőségét talán alábecsülték. Ezzel kapcsolatban elsősorban Ladas nézeteit kivánjuk ismertetni (lásd Ladas; La protection legale du "know-how". - La proprieté industrielle 1963. okt. p. 222-231), amelyek a know-how egyes fajtáinak kialakulására is rámutatnak. Ladas szerint a know-how kialakulása a leggyakrabban az alábbi módon történik;

1. Találmányt hoznak létre, ezt szabadalmi bejelentés követi éspedig minél gyorsabban, nehogy az ugyanazon területen dolgozó más feltaláló megelőzzön bennünket. A találmány lényegéről természetesen a nyilvánosság a megadásra kerülő szabadalomból (szabadalmi leírásból) értesül, ennek keretében maga az eljárás, ill. a gyártási mód is ismertetésre kerül, A munka persze a szabadalmi bejelentést követően is folytatódik,éspedig elsősorban a gyártás gazdaságosságát elősegíteni hivatott részletekre vonatkozóan. Az a munka, amely a találmány tárgyának Üzemszerű gyárthatőságát eredményezi, persze réha évekig is eltarthat. E munka eredményei általában oly részletkérdések, amelyek nem szabadalmaztathatóak, hiszen nem találmányi jellegű megoldások, hanem csupán az üzemesités javítására vonatkozó részletek.

Ladas szerint e felhalmozódó részletek tipikusan know-how-t képeznek és azért értékesek, mert ismeretük nélkül csak magára a szabadalomra használati engedélyt (licenciát) szerző versenytárs kénytelen ugyanezen részleteket hosszas munkával szintén kidolgozni. Ha viszont a használati engedéllyel együtt a know-how-t is meg tudja vásárolni, úgy a szabadalom tárgyát igen rövid idő alatt gyakorlatba veheti.- 180 -