Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

IX. Bírósági eljárás

gyógyszergyárat nem fogja tanáccsal és tapasztalatátadással, esetleg a szükséges gépi berendezések konstrukciójának átadásával segiteni, amint az az önakaratu licenciáknál elő szokott fordulni. A kényszerengedélyes által fizetendő dij mértékét ennélfogva nem lehet a szerződéses licenciadij átlagos mértékével egyező elbírálás alá vonni. Az összes körülményekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság álláspontját elfogadva, a kényszerlicencia diját a gyártott és kiszerelt gyógyszermennyiségek forgalmi adó nélküli nettó gyári eladási árának 3%-ában állapította meg. " (Pf. II. 20. 499/1953.)

Ha a kényszerengedélyes a kényszerengedélyt megadó bírói ítéletben meghatározott kötelezettségét nem teljesiti, vagy nem megfelelően teljesiti, úgy e kötelezettség megfelelő teljesítésére a rendes bíróság előtti polgári perrel kényszeríthető. Súlyos kötelezettségmulasztás esetén pedig a kényszerengedély módosításának vagy visszavonásának van helye. Ez utóbbi tárgyú per azonban már a Budapesti Fővárosi Bíróság iparjogvédelmi tanácsának kizárólagos hatáskörébe és illetékességébe tartozik.

b) Igénybevétellel kapcsolatos kártalanítási per alapját az képezi, ha az Szt. 24. §-a alapján az OTH elnöke honvédelmi érdekből - a honvédelmi mi- , niszter javaslata alapján - a bejelentett vagy szabadalmazott találmányt igénybeveszi.

Ilyen esetben az igénybevett találmány jogosultja a honvédelmi miniszter vagy az általa kijelölt szerv. (Szt. Vr. 10. §)

A törvény indokolása szerint az igénybevétel intézménye kivételes jellegű, amire "utal az is, hogy csak honvédelmi érdekből és a honvédelmi miniszter javaslatára történhet igénybevétel. "

A bírósági eljárás tárgya ez esetben csupán a kártalanítás összegének megállapítására korlátozódik, az igénybevétel jogcímét a bíróság előtt eredménnyel vitatni nem lehet, minthogy az e kérdésben való döntést a törvény államigazgatási'hatáskörbe utalja.

A szabadalomból folyó alanyi jogok védelmét ez esetben a törvény a kártalanítás összegének bírósági utón való megállapításával biztosítja. Ilyen tárgyú perekben a bírói gyakorlat a találmányi dij iránti perekhez (IX. fejezet 3. pont) hasonlóan, műszaki és számviteli szakvéleménnyel történő bizonyításfelvétel alapján állapíthatja meg legcélszerűbben a kártalanítás összegét.

c) Előhasználati jog miatti perek jogalapját a törvény indokolása szerint az képezi, hogy valaki "a bejelentés elsőbbségi napja előtt a találmány tárgyát jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében rendszeresen előállította, vagy használta, vagy ennek érdekében komoly előkészületeket tett. Ez kétféle lehetőséggel rendelkezik;

Ha a használat nyilvános volt és az a Szt. 2. §-a értelmében ujdonságrontónak minősül, az előhasználó felszólalhat a szabadalom megadása ellen, illetve igényelheti a szabadalom megsemmisítését.

Ha viszont a korábbi használat nem volt nyilvános, a törvény a hatályos joggal egyezően az ipari beruházások védelmében biztosítja az előhasználati jogot (forgalombahozatalra előhasználati jogot nem lehet alapítani)."- 139 -