Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)
IX. Bírósági eljárás
és illetékessége - alá tartozó szabadalmi perek, a per tárgyát illetően a következők:- kényszerengedély megadása, módosítása és visszavonása iránti per,- igénybevétel ellenében járó kártalanitás összegének megállapítására irányuló per,- előhasználati jog fennállásával kapcsolatos per,- szabadalombitorlási per, ezen felül az emlitett eljárásjogi rendelkezések hatálya alá tartozik még- a találmánybit óriási per is. Minthogy e perek egyetlen és már emlitett sajátossága a rendes bíróságtól eltérő birói fórum, a továbbiakban a per tárgyát kép® ő anyagi jogi rendelkezések ismertetésére szorítkozunk. a) A kényszerengedély megadása, megvonása feltételeinek megállapítása iránti perek a gyakorlatban ritkán fordulnak elő. A kényszerengedélyre vonatkozó anyagi jogi rendelkezéseket az Szt. 21-23. §-ai tartalmazzák. Ezek szerint kényszerengedély egymástól különböző két jogcímen igényelhető- a találmány hasznosításának elmulasztása miatt (Szt. 21. §),- a szabadalmak függősége miatt (Szt. 22. §). Az első jogcím szankciós célzatú - a találmány hasznosítása miatt adott kényszerengedély - tulajdonképpen az Szt. 11. § (3) bek. -ben foglalt hasznosítási kötelezettség elmulasztása e'setére hivatott a népgazdaság érdekeit biztosítani. Nevezetesen, ha a szabadalmas a találmányt a bejelentés napjától számított négy év alatt a népgazdaság szükségleteinek megfelelő módon és mértékben nem hasznosítja és arra másnak sem ad engedélyt, a bíróság a találmány hasznosítására kényszerengedélyt adhat. Az Szt. 21. §-a szerint nem kell kényszerengedélyt adni, ha- a szabadalmas a találmánynak az ország területén való hasznosítására komoly előkészületeket tett,- mulasztását kimentette. Ilyen kimentési lehetőség például nézetünk szerint, ha a szabadalmas a szaksajtóban hirdette, hogy hajlandó szabadalmára megfelelő feltétel mellett használati engedélyt adni (un. formai gyakorlatbavétel). Nem hivatkozhat azonban vétlenségre az a szabadalmas, aki a Magyarországon szokásos díjazási feltételek mellett nem'volt hajlandó használati engedélyt (licenciát) adni. A kényszerengedély másik jogcíme - a szabadalmak függősége miatt adott - nem szakciős célzatú: a gyakorlati célokat, az ipari termelés, a műszaki fejlődés előmozdítását szolgálja. Ez olyan esetben igényelhető, ha a szabadalmazott találmány másik - korábbi - szabadalom megsértése nélkül- 137 -