Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

IX. Bírósági eljárás

megelőzően nyilvánosságra jutott műszaki megoldásra hivatkozik, amelyet az OTH előtti megsemmisitési eljárásban nem vettek figyelembe, vagy nézete szerint nem kellő súllyal mérlegeltek. Ezt a kérelmező által hivatkozott megoldást kell a bíróságnak a szabadalmazott megoldással úgy szembesítenie, mint az 01H előtti eljárásokban (engedélyezés, majd megsemmisités) kellett volna.

d) A nemleges megállapítás tárgyában hozott OTH határozat megváltoztatására irányuló bírósági nemperes eljárás a tapasztalat szerint ritkán fordul elő. Az ilyen bírósági eljárás központi kérdése ugyancsak két műszaki megoldás összevetése: a szabadalommal védetté és a kérelmező által alkalmazni kívánté. Ezek nyilvánvalóan közel állnak egymáshoz, hiszen a felekben is felmerült annak gondolata, hogy a kérelmező által ismertetett megoldás legalábbis súrolja a szabadalmas megoldását, enélkül az OTH határozata megváltoztatásának kezdeményezésére nem is kerülne sor. Itt tehát hasonló - elsősorban műszaki jellegű - logikai műveletet kell a bíróságnak elvégeznie, mint az engedélyezési eljárásban hozott OTH határozat felülvizsgálata alkalmával, amikoris a bejelentett és a vele szemben u jdonságrontőként felhozott műszaki megoldását, azonosságát vagy az azonosság hiányát vizsgálja.

2. Szabadalmi perek. Találmánybitorlási per

A szabadalmi perek, valamint a találmánybitorlási per minden vonatkozásban kimerítik a polgári per fogalmát. E perekben mind a felperes, mind az alperes megtalálható,

E perek sajátosságát az képezi, hogy az Szt. 66. § (2) bek. szerint azok első fokon a Budapesti Fővárosi Bíróság iparjogvédelmi tanácsának kizárólagos hatáskörébe és illetékességébe tartoznak. A törvény indokolásából megállapíthatóan e pereknek speciális fórum elé utalását az indokolja, hogy azok mind műszaki-, mind szabadalomjogi kérdéseket egyaránt felvetnek. Ezért az ilyen tárgyú perek szakszerű elbírálása legmegnyugtatóbban a műszaki képzettségű hivatásos szakbirák részvételével kialakított bírósági iparjogvédelmi tanács keretében oldható meg.

Attól a körülménytől eltekintve, hogy a szabadalmi perekben a bírósági iparjogvédelmi tanács bir kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel - amely bírósági tanács azonos a szabadalmi nemperes ügyekben eljáró tanáccsal - e perek minden vonatkozásban a polgári peres eljárásra vonatkozó általános rendelkezések hatálya alá esnek. A Pp. rendelkezéseitől eltérő néhány alárendelt jelentőségű különös rendelkezést csupán a bírák kizárására, valamint a képviseletre vonatkozó (Szt. 61, 63.), végül pedig a nyilvánosság kizárására vonatkozó (9/1969. (XII. 28.) IM. sz. rendelet 12. §) rendelkezések képeznek.

Az említett hatásköri és illetékességi rendelkezések hatálya alá - tehát a Budapesti Fővárosi Biróság iparjogvédelmi tanácsának kizárólagos hatáskörébe- 136 -