Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

IX. Bírósági eljárás

szolgáló tényállások elbírálása általában egyszerűbb, s igy a műszaki és szabadalmi jogi, valamint általános jogi ismeretekkel rendelkező bíróság számára - az engedélyezési ügyekkel összehasonlítva - nem képez számottevő feladatot az ilyen tárgyú államigazgatási határozatok felülvizsgálata.

Tulajdonképpen az eljárás tárgyához fűződő társadalmi érdek, nevezetesen a szabadalmi jog fennállásának vagy fenn nem állásának kérdése miatt teszi lehetővé hatályos jogunk ezeknek a viszonylag egyszerűbb államigazgatási határozatoknak bírósági utón való felülvizsgálatát.

A korábbi jogszabály hatálya alatt az ilyen természetű ügyek közül különösen a szabadalmi illeték befizetésének elmulasztása miatti oltalmat megszüntető határozatok Vetettek fel sok problémát. Ezekben az ügyekben az akkori bírói gyakorlat csak a számjegyelirás esetében tekintette a szabadalmas eljárását menthetőnek és tartotta fenn az illetékfizetés elmulasztása miatt megszűnt szabadalmat, illetve helyezte azt újból hatályba. Nézetünk szerint e bírói joggyakorlat fennmaradásával az Szt. 30. § b) pontjában foglalt szabályra tekintettel továbbra is számolni kell, miért is néhány jellegzetes ilyen tárgyú régebbi bírói döntést említünk. Eszerint nincs lehetőség a szabadalmi oltalmat megszüntető határozat hatályon kívül helyezésére,- ha nemcsak a lajstromszámot, de az alapszámot is tévesen jelölték

meg,- ha az illeték befizetése késedelmesen történt, pl. a szabadalmasra kötelező titkos ügykezelési előírások miatt,- ha az illeték befizetése a szabadalmas betegsége (emlékezeti kihagyások) miatt történt késedelmesen. (Magyar Jog 1964. 127-128. old.)

c) A szabadalom megsemmisítése tárgyában hozott OTH határozat megváltoztatására irányuló eljárás - bár időben később, a szabadalom megadása után - de valójában ugyanazokat a kérdéseket veti fel, mint az engedélyezési ügyekben folytatott bírósági nemperes eljárás. Eljárási szempontból azonban egy lényeges különbség mutatkozik a kettő között: a megsemmisítési eljárásban már nem a szabadalmat igénylő bejelentő és az igény jogosságát hivatalból vizsgáló bíróság áll egymással szemben, hanem a megsemmisítést kérelmező harmadik személy áll szemben a szabadalmassal. Sem a megsemmisítési ügyben folyó OTH eljárás, sem az annak felülvizsgálatára irányuló birósági eljárás ugyanis soha nem indul hivatalból, azt mindig valakinek kérnie, kezdeményeznie kell. Ezáltal pedig létrejön - mind az OTH előtt folyó államigazgatási eljárásban, mind a bíróság előtt folyó nemperes eljárásban - a polgári per alapképlete. A kérelmező ugyanis azt állítja, hogy a szabadalmast nem illeti meg a szabadalom, vagy (korlátozás esetén) csak csekélyebb körben illeti meg - ezzel szemben a szabadalmas védelmezi jogának fennállását: előttünk áll a felperes-alperesi kettős.

A megsemmisítési eljárás tárgya ugyanazoknak az elsősorban műszaki jellegű kérdéseknek vizsgálata, mint a szabadalom engedélyezése szakában. A megsemmisítést kérelmező - rendszerint - olyan, az elsőbbségi időpontot- 135 -