Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

IX. Bírósági eljárás

szabadalom megadása a modern jogrendszerben már régóta nem kegy, nem az uralkodó által adományozott privilégium, hanem normativ feltételek rendszerében intézményesített állampolgári jog. Aki a törvényben megkívánt feltételeket betölti, jogilag biztosított igényt kap a szabadalomra. A szabadalom, mint alanyi jog, igen fontos jogosítvány. Nemcsak a társadalom megbecsülését fejezi ki arra érdemes tagjával szemben, hanem - legalább is potenciálisan - jelentős jövedelem forrása, a találmányt megszerző vállalat szempontjából pedig a piaci versenyben elfoglalt szilárd, jogilag is védett pozíciót jelent. Azt sem téveszthetjük szem elől, hogy az államnak, mint a társadalmi érdek kifejezőjének, nemcsak ahhoz fűződik érdeke, hogy ne részesülhessen szabadalomban az, aki a törvényben megvalósított feltételeket nem valósította meg, hanem ennek fordítottjához is. Aki valóban betöltötte a feltételeket, kapja is meg teljesítménye jutalmát. Ez nemcsak az igazságérzet követelménye, hanem fontos összekötő eszköz a jövőbeli lehetséges feltalálók irányában, de ugyanúgy a vállalatok irányában is. A jogos szabadalmi igény elismerése vállalati érdekeltséget teremt arra, hogy a vállalat saját műszaki fejlesztésének alátámasztására, piaci helyzetének javítására szívesen áldozzon kutatási-fejlesztési célokra, s ezzel megteremtse a modern ipari kutatás elengedhetetlen feltételeit". (Dr. Benárd Aurél; Az iparjogvédelmi ügyekre vonatkozó bírósági eljárás uj szabályai. MIÉ Közleményei. 1970. 2. sz. 9-10. old.).

A szabadalomengedélyezési ügyekben hozott OTH határozatok bírósági felülvizsgálata lehetőségének biztosítása kapcsán ismertetett ezekről az elvi megfontolásokról szóló megemlékezést kővetően szóljunk még röviden a szabadalom engedélyezése tárgyában indított bírósági nemperes eljárás ügyeinek kisebb hányadát képező olyan un. kontenciózus ügyekről, amelyekben már ellenérdekű felek állnak szemben egymással. Ez a felszólalás tárgyában hozott OTH határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárás. Ez az eljárás az előbbiekben ismertetett egyszerű engedélyezési eljárástól abban tér el lényegesen, hogy a felszólaló jelenléte következtében a bejelentő és a bíróság közötti eljárás három pólusúvá válik.

A kétpólusú eljárásnak három pólusúvá való átalakulása bizonyos következményekkel járja bírósági eljárásról szabadalmi ügyekben tárgyban kiadott 9/1969. (XII. 28.) IM. sz. rendelet 2. § (2) bek. ugyanis kimondja, hogy "ha az OTH előtti eljárásbein ellenérdekű fél is résztvett, a bírósági eljárást ellene kell megindítani. " E szabály egyrészt azt jelenti, hogy ha eiz OTH előtti engedélyezési eljárásban a felszólaló is részt vett, az OTH határozatáneik felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás eleve a kétoldaluság lehetőségével indul. Ezen felül pedig még az eljárási költségek előlegezésére, illetve a költségek viselésére vonatkozó rendelkezések is megfelelően alkalmazandók.

A szabadalomengedélyezési ügyek felszólalásos változatában folytatott bírósági nemperes eljárások - figyelemmel arra, hogy az utóbbi eljárás három pólusu - általában színesebbek és árnyaltabbak, mint az OTH szabadalom megadását elutasitő határozatának felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárások.

b) A szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása tárgyában hozott OTH határozat megváltoztatására irányuló bírósági nemperes eljárás alapjául- 134 -