Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

VIII. Az OTH eljárás megadott szabadalmakkal kapcsolatos ügyekben

nul az eljárás tárgyát képező szabadalom egy igénypontjának valamennyi jellemzője, akkor határozatában kimondja, hogy a "kérelmező" kérelmében ismertetett megoldás a megjelölt szabadalomba nem ütközik. A határozat indokolása általában azt is kifejti, hogy a "kérelmező" által ismertetett igénypont /ok/ milyen jellemzője (jellemzői) nem mutatható/k/ ki a kérelemben ismertetett megoldásnál.

Ezzel szemben, ha az eljárás eredméiy eképpen az OTH arra a meggyőződésre jut, hogy a kérelemben ismertetett megoldásnál a szabadalom valamely igénypontjának valamennyi jellemzője kimutatható, akkor a kérelmet elutasítja.

Az Szt. 57.§ (1) bek. szerint a nemleges megállapítási eljárás során hozott OTH határozat birői utón való megváltoztatása kezdeményezhető.

4. Szabadalmi leírás értelmezése

Előfordul, hogy a szolgálati találmány jogosultja: a munkáltató hasznosítja a szabadalmat, de a feltalálónak nem fizet találmányi dijat. Más esetben harmadik személy hasznosítja jogosulatlanul a szabadalmat: bitorol. Mindkét esetben - végső soron - a bíróság dönti el a jogvitát. E jogvitában azonban nem egyszer előfordul, hogy az egyik fél tagadja, hogy a per tárgyát képező hasznosítás során olyan műszaki megoldás valósulna meg, amely a kérdéses szabadalom oltalmi körébe ütköznék, más szóval a peres felek a szabadalmi leírást eltérően értelmezik.

A szabadalmi leírás értelmezése kérdésében támadt vita esetében az Szt.' 56. §-a szerint az OTH ad szakvéleményt az illetékes bíróság és egyéb hatóság (pl. gazdasági döntőbizottság, szabálysértési hatóság) megkeresésére.

A szabadalmi leírást értelmező szakvéleményt az OTH csak bíróság vagy hatóság megkeresése alapján ad. Az ellenérdekű felek azonban a bírósági vagy egyéb hatósági eljárás során az eljáró szervnél tehetnek ily értelmű indítványt. A szabadalmi leírás értelmezése tárgyában adott szakvélemény valójában egyfokú eljárás keretében jön létre, az OTH ilyen ügyben hozott határozata jogorvoslattal nem támadható meg.

A szabadalmi leírás értelmezése során az OTH az igénypontokból indul ki. Következik ez a jogszabály szövegéből, amely szerint a szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypont vagy igénypontok határozzák meg. (Szt. 13. §).

E rendelkezésből következik, hogy a leiró rész funkciója a találmányból folyó műszaki ismeret megfelelő mértékű társadalmi közlése, mig az igénypontok funkciója, hogy a kizárólagossági joggal védett oltalmi körre nézve tájékoztatást adjanak.

(Más kérdés, hogy az igénypontok egyértelműségének hiányában az oltalmi kör meghatározása problematikussá válhat. Értelmezési eljárásra gyakran éppen azért kerül sor, mert az igénypontok meghatározása nem volt egyértelmű.)- 128 -