Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

III. Az újdonság

kintendők például a ki nem nyomtatott szabadalmi leírások, vagy a közzétett szabadalmi bejelentések is, ha azokba a hivatalos órák alatt bárki betekinthet, másolatot készíthet vagy készíttethet (fotókópia). E tekintetben azonban a gyakorlat országonként változik.

Nem tekintendő azonban nyilvánosságra hozottnak például egy még közzé nem tett szabadalmi bejelentés szövege. Abba ugyanis nem tekinthet be akárki. Hasonlóképpen nem került nyilvánosságra egy folyóirathoz közlésre beküldött cikk sem, egészen annak közléséig. Ugyancsak nem került nyilvánosságra egy könyv kézirata sem. E kéziratokról ugyanis nem készíthet bárki másolatot s ezek csak igen szűk kör számára hozzáférhetők.

Nem lehet nyilvánosságra hozottnak tekinteni a levélben szereplő műszaki leírást sem. Üzleti körlevél (többnyire nyomtatvány) azonban, amelyet reklám célzattal küldenek szét, már nyilvánosságra hozott „egyéb sokszorosítványnak” tekinthető. „Bizalmas, csak belső használatra” jelzés feltüntetésével és ezen utasítás betartásával azonban e körlevél nyilvános jellegét elveszítené. Hasonló okok miatt nem nyilvános például egy belső gyári utasítás vagy előírás, még akkor sem, ha az történetesen nyomtatva van. „Kézirat gyanánt” felírással ellátott sokszorosított jegyzet azonban e megjelölés ellenére is nyilvánosságra hozottnak tekinthető, feltéve, hogy azt bárki megvásárolhatja.

Az általános szabály tehát a határesetek eldöntésénél az, hogy a szóban forgó írásos mű valóban bárki számára hozzáférhető-e vagy sem. Ez esetben kis példányszáma esetén is nyilvánosságra hozottnak tekintendő. Amennyiben azonban az nem akárki számára hozzáférhető, úgy még az esetleges nagy példányszám ellenére sem tekinthető nyilvánosságra hozottnak.

42