Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

III. Az újdonság

kintendők például a ki nem nyomtatott szabadalmi le­írások, vagy a közzétett szabadalmi bejelentések is, ha azokba a hivatalos órák alatt bárki betekinthet, máso­latot készíthet vagy készíttethet (fotókópia). E tekintet­ben azonban a gyakorlat országonként változik. Nem tekintendő azonban nyilvánosságra hozottnak például egy még közzé nem tett szabadalmi bejelentés szövege. Abba ugyanis nem tekinthet be akárki. Ha­sonlóképpen nem került nyilvánosságra egy folyóirathoz közlésre beküldött cikk sem, egészen annak közléséig. Ugyancsak nem került nyilvánosságra egy könyv kéz­irata sem. E kéziratokról ugyanis nem készíthet bárki másolatot s ezek csak igen szűk kör számára hozzáfér­hetők. Nem lehet nyilvánosságra hozottnak tekinteni a levél­ben szereplő műszaki leírást sem. Üzleti körlevél (több­nyire nyomtatvány) azonban, amelyet reklám célzattal küldenek szét, már nyilvánosságra hozott „egyéb sok­­szorosítványnak” tekinthető. „Bizalmas, csak belső hasz­nálatra” jelzés feltüntetésével és ezen utasítás betartá­sával azonban e körlevél nyilvános jellegét elveszítené. Hasonló okok miatt nem nyilvános például egy belső gyári utasítás vagy előírás, még akkor sem, ha az törté­netesen nyomtatva van. „Kézirat gyanánt” felírással el­látott sokszorosított jegyzet azonban e megjelölés elle­nére is nyilvánosságra hozottnak tekinthető, feltéve, hogy azt bárki megvásárolhatja. Az általános szabály tehát a határesetek eldöntésénél az, hogy a szóban forgó írásos mű valóban bárki számá­ra hozzáférhető-e vagy sem. Ez esetben kis példány­száma esetén is nyilvánosságra hozottnak tekintendő. Amennyiben azonban az nem akárki számára hozzáfér­hető, úgy még az esetleges nagy példányszám ellenére sem tekinthető nyilvánosságra hozottnak. 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom