Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

III. Az újdonság

b) Előadás útján történő nyilvánosságra hozatal Az előadás útján történő nyilvánosságra hozatal a gyakorlatban rendszerint a nyilvánosságra hozatal más módjával vagy módjaival együtt jelenik meg. Az elő­adásról ugyanis általában cikk. az előadássorozatról pe­dig gyakran könyv is készül, utóbbi segítségével pedig a nyilvánosságra hozatal sokkal könnyebben bizonyít­ható. Előfordulhat azonban, hogy valamely előadásról ké­sőbb sem készül kiadvány és így az ott ismertetett mű­szaki megoldás kizárólag ezen előadás révén válik is­mertté. Ilyenkor annak eldöntésére, hogy az előadás ré­vén e megoldás valóban nyilvánosságra került-e vagy sem. a szóban forgó előadás nyilvánossága a döntő. Nyil­vános volt az előadás, ha arra bárki beléphetett, nem volt az. ha csak szűk körben meghívottak előtt zajlott le. Rádióelőadást például feltétlenül nyilvánosnak lehet tekinteni. Más kérdés az. hogyan bizonyítható, hogy mi hangzott el a szóban forgó előadáson. c) Bemutatás útján való nyilvánosságra hozatal Itt azokat az eseteket foglaljuk össze, amikor a mű­szaki megoldás szerinti tárgy a gyakorlatban megvaló­sul és így kerül nyilvánosságra a találmány. Ez történ­het: " r — forgalomba hozatal, például egy kérdéses tárgy eladása vagy ingyenes osztogatása. — nyilvános kiállításon vagy vásáron való kiállítás és — mozgóképen való bemutatás útján. A példaként felhozott esetek közül igen gyakori a forgalomba hozatal, főként a kérdéses tárgy eladása. Az ily módon való nyilvánosságra hozatal esetében is az

Next

/
Oldalképek
Tartalom