Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

III. Az újdonság

b) előadás útján, c) bemutatás útján. a) írásos nyilvánosságra hozatal A nagyközönség, a nyilvánosság kézírásos leírásokhoz, rajzvázlatokhoz általában nem jut hozzá. Ezért a mű­szaki megoldások újdonságának megítélése szempontjá­ból, a legtöbb országban hatályos rendelkezések értel­mében, a nyomtatásos nyilvánosságra hozatal tekintendő nyilvánosságra hozatalnak. (Ezért szokásos nyomtatvány útján történő nyilvánosságra hozatalról beszélni.) Nyomtatvány útján történő nyilvánosságra hozatal eszközei: — könyvek, — folyóiratok, — szabadalmi leírások. (A nyomtatványokról, mint a szabadalom megadását gátló körülményekről részletesen lásd: IV. Fej. 2. pont­ját.) Egyre inkább elismerik azonban az „egyéb sokszoro­­sítványok” révén történt nyilvánosságra hozatalt is. (Ezért használjuk a jelen könyvben az általános „írá­sos” nyilvánosságra hozatal kifejezést.) Ilyen egyéb, nem nyomtatásos sokszorosítványok le­hetnek például: — gépírásos sokszorosítványok (feltéve, ha nyilvános­ságnak szólnak), — fényképészeti úton történő sokszorosítványok (pél­dául fotókópiák), ha ezekhez bárki hozzájuthat. Ezeknél döntő az, hogy ténylegesen nyilvánosságra ke­rültek-e vagy sem, tehát, hogy azokhoz elvileg bárki hozzáférhet-e vagy sem. Nyilvánosságra hozottnak te­41

Next

/
Oldalképek
Tartalom