Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

III. Az újdonság

m. FEJEZET AZ ÜJDONSÁG 1. AZ ÚJDONSÁG FOGALMA A gyakorlati élet az újdonság fogalmának meghatáro­zásánál abból indul ki, hogy a szellemi alkotások létre­hozói, így a feltalálók is, szellemi termékeiket valami­lyen formában nyilvánosságra hozzák. Ebből következik az is, hogy egy találmány újdonságát a nyilvánosságra hozott korábbi műszaki megoldások, vagyis az újdonság szempontjából vizsgált műszaki megoldás társadalmi is­mertsége dönti el. Ezek szerint tehát az a műszaki megoldás új, amelyet a társadalom nem ismer. Az egyes országok szabadalmi törvényei azonban többnyire részleteiben is szabályoz­zák a társadalmi ismertség fogalmát (a műszaki megol­dás újdonságát). Egyes országokban társadalom alatt az egész világ társadalmát, másokban csupán az újdonság­vizsgálatot végző ország társadalmát értik. Egyes orszá­gokban tehát nem minősül újnak az, ami bárhol a vilá­gon ismert (abszolút újdonság követelménye), más orszá­gokban csak az nem minősül újnak, ami abban az ország­ban ismert. Vizsgáljuk meg ezek után közelebbről, hogyan lehet egy műszaki megoldást, vagy elgondolást is társadalmi­lag ismertté tenni, azaz nyilvánosságra hozni. Ez történhet: a) írásban. 4Q

Next

/
Oldalképek
Tartalom