Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

II. A találmány

alkalmazott (szolgálati találmány) és a találmányok többnyire nagyvállalatoknál, kutatóintézetekben vágj7 fejlesztési részlegekben látnak napvilágot, ahol a terv­szerű kísérleti munka előfeltételei biztosítottak. A terv­szerű kísérleti munkával kapcsolatosan meg kell jegyez­nünk, hogy az gyakran nagyszámú lehetséges megoldás kipróbálásából áll, amely megoldások közül a legjobb, vagy a legjobbak válnak találmánnyá. Az a körülmény, hogy a korábbi évszázadokban nem született annyi találmány mint napjainkban, azt is bizo­nyítja, hogy találmányok létrehozása szempontjából a tervszerű, kísérleti munka a leggyümölcsözőbb. A találmányok azonban még kísérleti munka esetén is — végső fokon gondolkodás termékei. A kísérleti munka tervszerű összeállítása, értékelése és a legjobb megoldás felismerése — szellemi tevékenységek. Ezért nevezhetjük a találmányokat szellemi alkotásoknak. Fentiekből következik az is, hogy a találmány minden esetben egy, vagy több ember, tehát jogi nyelven ter­mészetes személy szellemi alkotása (terméke), nem szár­mazhat vállalattól, vagyis jogi személytől. A feltaláló, vagy feltalálók a találmány alkotói és bár a találmány­ra engedélyezendő szabadalom lehet valamely vállalat tulajdonában, annak szerzője azonban sohasem lehet vállalat. 3. TALÁLMÁNYI JELLEG A találmány fogalmának általunk használt meghatá­rozása szerint a találmány valamely feladatnak a szoká­sostól eltérő műszaki megoldása. Rámutattunk arra is. hogy a találmánynak a feltaláló saját szellemi alkotá­sának kell lennie, függetlenül attól, hogy az létezett-e 3* -88 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom