Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)
II. A találmány
alkalmazott (szolgálati találmány) és a találmányok többnyire nagyvállalatoknál, kutatóintézetekben vágj7 fejlesztési részlegekben látnak napvilágot, ahol a tervszerű kísérleti munka előfeltételei biztosítottak. A tervszerű kísérleti munkával kapcsolatosan meg kell jegyeznünk, hogy az gyakran nagyszámú lehetséges megoldás kipróbálásából áll, amely megoldások közül a legjobb, vagy a legjobbak válnak találmánnyá. Az a körülmény, hogy a korábbi évszázadokban nem született annyi találmány mint napjainkban, azt is bizonyítja, hogy találmányok létrehozása szempontjából a tervszerű, kísérleti munka a leggyümölcsözőbb. A találmányok azonban még kísérleti munka esetén is — végső fokon gondolkodás termékei. A kísérleti munka tervszerű összeállítása, értékelése és a legjobb megoldás felismerése — szellemi tevékenységek. Ezért nevezhetjük a találmányokat szellemi alkotásoknak. Fentiekből következik az is, hogy a találmány minden esetben egy, vagy több ember, tehát jogi nyelven természetes személy szellemi alkotása (terméke), nem származhat vállalattól, vagyis jogi személytől. A feltaláló, vagy feltalálók a találmány alkotói és bár a találmányra engedélyezendő szabadalom lehet valamely vállalat tulajdonában, annak szerzője azonban sohasem lehet vállalat. 3. TALÁLMÁNYI JELLEG A találmány fogalmának általunk használt meghatározása szerint a találmány valamely feladatnak a szokásostól eltérő műszaki megoldása. Rámutattunk arra is. hogy a találmánynak a feltaláló saját szellemi alkotásának kell lennie, függetlenül attól, hogy az létezett-e 3* -88 35
