Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)
I. Találmányok, szabadalmak a kapitalizmusban és a szocializmusban
és a szocialista szabadalmi jog belső tartalmát illetően alapvetően eltér egymástól. E belső tartalmi eltérésről szóló tanítás megvilágítása érdekében szükséges, hogy a szabadalom által biztosított jog tartalmi ismérveit elemezzük. Ezek: a kizárólagossági jog, illetőleg ennek az iparszerű előállításra és használatra való biztosítása. A szabadalom által biztosított kizárólagossági jog kapitalista viszonyok között (a szabadalom tulajdonosának nézőpontjából) elvileg pozitív tartalmú: a kizárólagossági jog alapján a szabadalom tulajdonosa monopolhelyzetet élvez minden más személlyel szemben. A szocialista országokban azonban, ahol a termelőeszközök döntő többsége állami tulajdonban van, a szabadalom nyújtotta kizárólagossági jog ilyen monopolhelyzetet nem biztosíthat. A szocialista társadalmi és gazdasági rendből alapvetően folyik, hogy a magánszabadalom tulajdonosa a kizárólagossági jog segítségével sem kerülhet monopolhelyzetbe az állammal, a társadalommal szemben. A szocialista országokban ezért a szabadalom biztosította kizárólagossági jog belső tartalma megváltozik (a szabadalom tulajdonosának nézőpontjából); e jog negatív tartalmat kap. A szocialista szabadalmi jog azt biztosítja, hogy a szabadalmat ellenszolgáltatás nélkül senki se hasznosíthatja. Nem akadályozhatja meg ezzel szemben a szabadalom tulajdonosa azt, hogy szabadalmát ellenérték szolgáltatása mellett hasznosítsák. A szabadalom nyújtotta kizárólagossági jog belső tartalmának szocialista viszonyok közötti gyökeres megváltozását állapítják meg a szovjet B. Sz. Antinomov (13. old.), a német Hans Nathan (Erfindungs und Vorschlagswesen 1958. 241. old.) és a magyar Világhy Miklós (Állam és Jogtudományi Intézet Értesítője 1960. 155. old.). Lényeges eltéréseket mutatnak a burzsoá joggal szemben a szocialista országokban az iparűzésre vonatkozó — 23
