Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)
I. Találmányok, szabadalmak a kapitalizmusban és a szocializmusban
megengedi azt, hogy szabadalmat engedélyezzenek rá. Nem szabad tehát azt képzelni, hogy a különböző kapitalista országok szabadalmi joga egységes egészet képezne, mint ahogy a különböző szocialista országok szabadalmi és feltalálói joga között is vannak bizonyos eltérések. A kapitalista országok szabadalmi jogának, a burzsoá szabadalmi jognak jellemzője azonban az, hogy az engedélyezett szabadalom alapján, a szabadalom tulajdonosát kizárólagossági jog illeti meg. A szabadalom tulajdonosa e kizárólagossági jogának segítségével képes szabadalmát gazdaságilag kiaknázni és azt az üzleti versenyben vetélytársai ellen fegyverként felhasználni. 3. A SZOCIALISTA SZABADALMI JOG JELENTŐSÉGE ÉS FUNKCIÓI Szocialista társadalmi és gazdasági viszonyok között az állami vállalatok és szövetkezetek nem állnak egymással olyan élethalálharcban, mint a kapitalizmusban. Ebből következik, hogy a szabadalmaknak, amelyek a kapitalizmusban az üzleti verseny fontos eszközei, ilyen funkciójuk a szocialista országok egymás közti viszonylatában nincs. Vizsgáljuk meg ezért, hogy a szabadalmak gazdasági funkciójának ez a változása hatással van-e és ha igen, milyen hatással a szabadalmi jogra. A szabadalom hatályáról rendelkező magyar Sztv. 8. §-a, amely a szabadalom tulajdonosa számára kizárólagossági jogot biztosít — ma is hatályban van. Lehet-e akkor egyáltalán különbségről beszélni a burzsoá szabadalmi jog és a szocialista szabadalmi jog között? Igen, lehet. A szocialista országok jogászai nagy többségének véleménye szerint a klasszikus szabadalmi jog 22
