Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

I. Találmányok, szabadalmak a kapitalizmusban és a szocializmusban

ben magát a feltalálót védi, az ő jogait és kötelezettségeit hivatott szabályozni, valamint szervezeti intézkedésekkel kedvező előfeltételeket teremteni a feltalálói tevékenység számára. Minthogy a szocialista feltalálói jog a szocializ­mus viszonyai között születő és alakuló jogintézmény, a szocialista rendszerre való áttérést követő másfél évtized alatt számos, az újításokról és találmányokról szóló ren­delet lépett hatályba és váltotta fel egymást. Az első ilyen jogszabályok a műszaki újítások díjazá­sáról, és az újítási javaslatokkal kapcsolatos ügyek inté­zéséről szóló 11.940/1948. (XI. 30.) Korm. sz. rendelet, valamint az államnak felajánlott találmányok szerzői jogvédelméről és díjazásáról szóló 11.950/1948. (XI. 30.) Korm. sz. rendeletek voltak. A szocialista tervgazdálkodás építése, a feltalálói moz­galom kibontakozása és a szocialista jogi fogalmak tisz­tázódása a szocialista feltalálói jog állandó fejlődését eredményezte. E fejlődés oly módon ment végbe, hogy a feltalálói jogról szóló rendeleteket jogszabályalkotó szerveink két-három évenként felülvizsgálták és az előző szabályozás hatályon kívül helyezésével, a ko­rábbi szabályokat továbbfejlesztve, új jogszabályt ál­­kottak. Feltalálói jogunk ma hatályos szabályait az újí­tásokról és találmányokról szóló 29/1959. (V. 20.) Korm. sz. rendelet tartalmazza. A magyar szabadalmi és feltalálói jog történetének főbb állomásairól szóló rövid beszámolónk során említést tettünk már a Nemzetközi Iparjogvédelmi Unióról. A szabadalmi jog történetéről szóló megemlékezésünk nem volna teljes, ha a szabadalmi jog történetének egyes or­szágokban történő ismertetése alkalmával nem emlékez­nénk meg a szabadalmi jog nemzetközi fejlődéséről, más szóval arról, hogy a szabadalmi jog egyes kérdései a Nemzetközi Iparjogvédelmi Unió létrejöttével, az uniós 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom