Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)
I. Találmányok, szabadalmak a kapitalizmusban és a szocializmusban
egyezményben nemzetközileg egységesítést, illetőleg rendezést nyertek. „A kapitalista áruviszonyok fejlődésének menetében törvényszerű jelenség, hogy mihelyt a kapitalizmus meghódítja a belső piacot, nyomban túllép az országhatárokon és nemzetközi áruforgalmat alakít ki. A nemzetközi kapitalista piacnak ez a kialakulása a XIX. század folyamán válik teljessé, s kiterjed egyebek között az immár teljes mértékben áruvá lett szellemi munkaerő termékeinek nemzetközi kereskedelmére is. Az objektív viszonyoknak ez a fejlődése szükséképpen maga után vonta a törekvést a szellemi alkotások nemzetközi hatályú szabályozására.” (Világhy—Eörsi: II. köt. 227. old.) E törekvések folytán az országok előbb kétoldalú államközi szerződésekben rendezték egymás között az iparjogvédelmi kérdéseket (köztük a szabadalmi kérdéseket is), majd több évi előkészítő mur.Ka eredményeképpen 1883-ban Párizsban megalakult a Nemzetközi Iparjogvédelmi Unió, amely a kölcsönösség alapján védelmet biztosított az Unióban részes országok szabadalmai, ipari mintái és védjegyei -számára. (Magyarország 1909. jan. 1-i hatállyal lépett be a Nemzetközi Iparjogvédelmi Unióba: 1908. évi LII. tv. A Nemzetközi Iparjogvédelmi Unió a létrehozása óta eltelt nyolc évtized alatt, egyrészt a szabadalmi jog számos fontos nemzetközi kérdését oldotta meg, másrészt komoly hatást gyakorolt az egyes országok szabadalmi jogának fejlődésére. Az európai népi demokráciák tagjai a Nemzetközi Iparjogvédelmi Uniónak. Az uniós egyezmény londoni szövegét az 1962. évi 17. tvr. sz. rendelet (lásd: Függelék 1. pont) tartalmazza. Az uniós egyezmény londoni szövege hatályos és irányadó Magyarország és az uniós országok túlnyomó többsége közötti viszonylatban. (Lásd: VI. Fejezet 3. pont.) 2* -19
