Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

VII. Szabadalmaztatási eljárás Magyarországon és külföldön

például okiratokat, nyomdatermékeket a felszólalás első példányához eredetiben vagy hitelesített másolatban, másodpéldányához — amelyet az eljárás során majd a bejelentőnek kézbesítenek — egyszerű másolatban kell mellékelni. Amennyiben a felszólalás benyújtásának időpontjában e bizonyítékok nem állnak rendelkezésre, beterjesztésükre a felszólaló haladékot kérhet. Ugyancsak haladékot kérhet a részletes indokolás előterjesztésére is, de a felszólalás jogalapját már a felszólalás benyújtásakor meg kell határozni és ez a jogalap a felszólalási eljárás későbbi folyamán nem bővíthető. Ha tehát valamely felszólalásban nem jelölték meg például az Sztv. 32. §-át, mint jogalapot, arra a későbbiekben már nem lehet hivatkozni.

Ha felszólaló állításait tanúkkal kívánja bizonyítani, meg kell jelölnie azokat a körülményeket, amelyeket a tanúkkal kíván bizonyítani. Meg kell neveznie a tanút vagy tanúkat, azok polgári állását, lakhelyét, és kérdőpontokba kell foglalnia azokat a kérdéseket, amelyekre vonatkozóan a tanúk válaszát kívánja.

A közzétételre előírt kéthónapos határidő leteltével az OTH irattára az esetleg beérkezett felszólalásokkal és tiltakozásokkal együtt az összes ügyiratokat bemutatja az ügy előadójának és ezen időponttól fogva a bejelentés és annak mellékletei, leírások, rajzok, minták a szabadalom esetleges engedélyezéséig többé nem tekinthetők meg és azokról többé másolatot nem adhatnak ki.

Az OTH a felszólalás tárgyát képező bejelentésekre vonatkozó iratok megtekintését a felszólalási eljárás befejezése után is bárki számára engedélyezheti — indokolt kérelem esetén.

A felszólalás érdemi elintézése során az OTH először alaki és tartalmi tekintetben vizsgálja a beérkezett felszólalást és ha az az ismertetett törvényes követelmé139