Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1963)

VII. Szabadalmaztatási eljárás Magyarországon és külföldön

hajtani, sem meggörbíteni nem szabad. A mellékpéldánynak a főpéldánnyal teljesen egyeznie kell és azt rajzvásznon vagy pauzpapíron kell elkészíteni, össze is lehet hajtani, ez azonban nem célszerű. Mind a főpéldányt, mind pedig a mellékpéldányt fekete tussal kell megrajzolni. A harmadik példány céljára az OTH az előzőekkel megegyező rajzot is elfogad, de ez a példány benyújtható fénymásolat vagy fotókópia alakjában is.

A rajzokat az A/4 szabványnak megfelelő 21 • 29,7 cm méretű lapokon kell elkészíteni. Kivételesen, szükség esetén alkalmazható csak 42 • 29,7 cm vagy 63 • 29,7 cm méretű lap. A rajzlapon fent 3 cm, oldalt és lent 2—2 cm széles teret kell üresen hagyni.

Metszeteket vagy árnyékolást — amennyiben egyáltalán szükséges — vonalkázással kell jelezni. Összefüggő fekete felületet nem szabad használni, mert ez a nyomdai sokszorosítás során könnyen foltossá válik és megtévesztésre adhat okot. Általában a rajz elkészítésénél lényeges szempont, hogy az nyomdai úton 2/3 méretre kicsinyített alakban is jól sokszorosítható legyen. Ezért kívánatos, hogy a legvékonyabb vonal se legyen 0,02 mnj-nél vékonyabb. A legvastagabb vonal pedig legfeljebb 0,75 mm legyen, és például kapcsolási vázlaton a keresztezési pontot feltüntető kör átmérője ne legyen 1,5 mm-nél nagyobb.

A rajzon a találmány tárgyát vázlatosan célszerű ábrázolni és csak annyi ábra használata ajánlatos, amenynyi a megértéshez feltétlenül szükséges. Az egy rajzlapon levő ábrákat azonos elrendezésben — álló vagy fekvő helyzetben — kell elhelyezni.

Az egyes alkatrészek jelölésére célszerű számokat alkalmazni, betűk alkalmazása hivatkozási jelként kevésbé ajánlatos. A hivatkozási jeleket vékony vonallal össze kell kötni azzal az alkatrésszel, amelyikre vonat108