Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1967)
IV. Szabadalmaztatható és a szabadalmaztatás köréből kizárt találmányok
bírálása” c. cikkében (SZK. 1963. 7. sz. 215—217. old.) ugyan azt mondja, hogy ilyen jellegű eljárások képezhetnek szabadalmaztatható találmányt, ha a termék minőségjavulását eredményezik, vagy „a másik momentum, ami a szabadalmaztathatóságot indokolttá teszi, a gyártásmenet olyan megváltoztatása, amely meglepő — akár technológiai, akár egyéb — előnyt jelent”, a gyakorlatban mégis elutasításra kerülnek szabadalomképesnek minősíthető találmányok is. így pl. az OTH elutasította az EE—1061 alapszámú, wolfram alapanyagok tiszta wolfram anyaggá történő meghatározott elektrolitikus feldolgozására vonatkozó találmányi bejelentést. Az indokolás egyrészt arra hivatkozott, hogy az eljárás egyes lépései a szakirodalomból (elsősorban a közismert Gmelin könyv) ismertek, tehát az eljárás ezért nem új, másrészt ami ezen ismert eljárási elemeken túlmenően a bejelentett eljárásban található, az kézenfekvő. Minthogy azonban egyes eljárási műveletelemek ismertsége éppen a vegyészeiben korántsem jelenti az egész eljárás ismert voltát és a szóban forgó eljárásnak számos előnye is igazolást nyert, a másodfokon eljáró BFB a bejelentő érveit magáévá tette, aminek eredményeképpen a szabadalmat végül mégis megadták. Az újdonság megítélése szempontjából érdekes az egyes nyomtatványok mozaikszerű összerakása. Ha ugyanis egy-egy nyomtatványban a találmányoknak külön-külön csupán egyes részei vannak leírva, a találmány újdonságát ellenben azon az alapon ítélik meg, hogy a szakértő mindezeket a nyomtatványokat ismerhette, méghozzá egyidejűleg és ezeket összetéve minden feltalálói tevékenység nélkül eljuthatott a találmányhoz, akkor az egyes nyomtatványok mozaikszerű összerakásával állunk szemben. A mozaikszerű összerakás, mint az újdonság hiányának bizonyítása elől a korábbi magyar gyakorlat elzárkózott. Jelenleg azonban más a helyzet (lásd: Függelék 41. és 46. sz. jogeset). A magyar joggyakorlat változásának indoka abban található, hogy az egyes nyomtatványok összességükben a technika állását tükrözik. Az újdonság fennforgását pedig ehhez kell mérni. Nem tekinthető azonban mozaikszerű összerakásnak, mégkevésbé a technika állása tükrözésének az, ha a szabadalmaztatni kívánt megoldásnak (pl. vegyi eljárásnak) nem a lényeges, hanem a lényegtelen elemeit helyezik előtérbe, s az eljárás előnyeinek érté60
