Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1967)

IV. Szabadalmaztatható és a szabadalmaztatás köréből kizárt találmányok

tálában nem találmány pl. egy normál izzólámpában szokásos megoldásnak egy speciál izzólámpára való átvitelesem. (További példák: méret- és anyagváltozásra: a Függelék 8. és 18. sz. jogesetei; anyaghelyettesítésre: a Függelék 15.és 16. sz. jogesetei, végül arra, hogy méretváltozás képezhet találmányt: a Függelék 10. sz. jogesete.)

Az OTH gyakorlatát tükrözi Szendi György: „A szabadalmi bejelentések elbírálásánál felmerülő műszaki mérlegelésről” c. cikke. (SZK. 1965. 7. sz. 243— 245. old.) E cikk a híradástechnikai szabadalmaknál foglalkozik azzal, hogy „újszerű-e valamely ismert megoldás újabb helyen való alkalmazása”, s találmányt nem képező átvitelekre is közöl három példát (1—3. sz. példák). így pl. megállapította az OTH, hogy fototranzisztorok tartóbakra való ragasztása révén azok helykihasználásának javítása nem találmány, mert ugyanez a megoldás fűtőelemeknél szokásos (1. sz. példa). Ezzel kapcsolatban kimondotta: nem találmány „ha önmagában ismert megoldást új alkalmazási területen is az ismert hatásaival hasznosítanak”. Más esetekben az OTH arra a megállapításra jutott, hogy nem találmány az, ha „az ismert fordulatszámstabilizáló rendszerrel ezúttal kiegyensúlyozó gép fordulatszámát kívánják stabilizálni” (2. sz. példa); továbbá, ha egy „ismert frekvencia elhangoló elemmel ezúttal wobbulátor-oszcillátor frekvenciáját hangolják” (3. sz. példa).

Az anyaghelyettesítés találmányi jellegének hiányát szemlélteti az OTH-nak „Egyszerű anyaghelyettesítés termikus körfolyamatnál nem alkalmas szabadalmi oltalomra” tárgyú határozata (SZK. 1963. 10. sz.; 356—357. old.). E jogesetre egyébként még visszatérünk.

Határeset és ezért nehéz annak az eldöntése, hogy az aggregdciók és kombinációk találmányt képeznek-e ? Aggregációnak nevezzük ismert elemek csoportosítását, ha ezen csoportosításnak az elemek hatásának összegén túlmenő következménye nincs. Az ilyen műszaki megoldás nem találmány, mivel az nem nevezhető a szokásostól eltérőnek. Ha azonban az ismert elemeket úgy csoportosítjuk, hogy olyan új műszaki hatás lép fel, amely vagy nem volt ismert, vagy nem volt várható, akkor kombinációról van szó, amely a fellépő műszaki többlethatás révén válik találmánnyá. Ennek azonban igazolhatónak kell lennie.

A követett joggyakorlat szemléltetésére idézzük a következő határozatot:

„Az a körülmény, hogy bejelentő az ismert gázelemzőkészüléknek folyamatos jeladásról egyszeri jeladásra (riasztásra) való átala56