Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1967)
II. A találmány
badalom. Szerintünk tehát az újítás és a szabadalom tartoznak azonos fogalmi kategóriába és párhuzam csak közöttük vonható meg. Ez eggyel több ok arra, hogy hazai jogi nyelvünkben a „találmány” kifejezés pontatlan használatán változtassunk. Az újításokat egyébként a könyv nem tárgyalja részletesen és így az Ur. ismertetését is mellőzzük, minthogy általában az újítói jog, illetve a jogszabály magyarázatára külön irodalom áll rendelkezésre. Alaposan foglalkozunk ezzel szemben a találmányokkal, továbbá a szabadalmakkal. Végül meg kell említenünk, hogy ugyanaz a műszaki alkotás tartozhat egyidejűleg több kategóriába, illetve eshet több fogalom alá is. így pl. az újítás lehet egyidejűleg találmány is, és válhat belőle szabadalom. Találmány képezhet egyben pl. know how-t, de szabadalom már nem lehet know how, minthogy azt a szabadalmi leírás kinyomtatása révén nyilvánosságra hozzák. 2. A TALÁLMÁNY KELETKEZÉSE „A technika történetének tanulmányozása során megfigyelhetjük, hogy az alapvető találmányokra vonatkozó gondolatok felvetését gyakran hosszú, esetleg több évszázados lappangási időszak követi, az elvetett mag csak jóval később sarjad ki és hozza meg gyümölcsét. A találmány gyakorlatilag csak akkor valósulhat meg, amikor szélesebb körű alkalmazásának gazdasági és társadalmi szükségessége felmerül, s a megvalósuláshoz szükséges egyéb technikai előfeltételek megvannak, amikor tehát megérett az idő a technikai elgondolás megvalósítására. Gyakori eset, hogy a találmány nem az eredeti, hanem az újrafeltaláló nevéhez fűződik.”6 Bármennyire is igaznak kell elfogadnunk az idézett nézetet, a magunk részéről nem az emberiség sorsát döntően meghatározó, alapvető találmányok keletkezését vizsgáljuk, hanem a kutató-, 6 Andai Pál: A technika fejlődése az őskortól az atomkor küszöbéig. Budapest, 1965. 13. old. 3 Találmányok, szabadalmak 33
