Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Budapest, 1967)

VIII. Szabadalmi perek

A kényszerengedélyből folyó jogosultságokért a kényszerengedélyes a törvény szerint kárpótlást köteles fizetni a szabadalom tulajdonosának. A kárpótlás (kényszerlicencia díja) mértékére nézve a jogszabály támpontot nem ad. A bírói gyakorlat a kényszerlicencia díját általában alacsonyabb mértékben szabja meg, mint az önkéntesen kötött licenciaszerződéseknél szokásos díjazás.

E gyakorlat indokaira a Legfelsőbb Bíróság egyik határozata világít rá a következő okfejtéssel:

„Nyilvánvaló, hogy a szabadalom külföldi tulajdonosa a nehéz és sokrétű gyógyszerelőállítási eljárás nagyüzemi kivitelezésénél a kényszerengedélyes magyar gyógyszergyárat nem fogja tanáccsal és tapasztalatátadással, esetleg a szükséges gépi berendezések konstrukciójának átadásával segíteni, amint az az önakaratú licenciáknál elő szokott fordulni. A kényszerengedélyes által fizetendő licenciadíj mértékét ennélfogva nem lehet a szerződéses licenciadíj átlagos mértékével egyező elbírálás alá vonni. Az összes körülményekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság álláspontját elfogadva, a kényszerlicencia díját a gyártott és kiszerelt gyógyszermennyiségek forgalmi adó nélküli nettó gyári eladási árának 3 %-ában állapította meg.” (Pf. II. 20.499/1953.)

A kényszerengedélyes jogának időbeli terjedelme a szabadalom érvényességének idejéig tart.

A kényszerengedélyes, aki részben a szabadalom tulajdonosának jogi pozícióját foglalja el — utóbbinak nemcsak a jogok — hanem a kötelezettségek tekintetében is helyébe lép. Nevezetesen a kényszerengedélyest kötelezettség terheli a találmány megvalósítására; ezenfelül pedig a szabadalomtulajdonos irányában a kényszerlicencia díjának megfizetésére. Ezek bármelyikének elmulasztása jogi következményeket vonhat maga után.

Ha a kényszerengedélyes megvalósítja ugyan a találmányt, de nem fizeti a kényszerlicencia díját, akkor a szabadalom tulajdonosa a rendes bíróságnál polgári perben érvényesítheti az esedékes díj iránti igényét. Ha pedig a kényszerengedélyes az engedély megadásától számított egy év alatt nem valósítja meg a találmányt, akkor a szabadalomtulajdonos a kényszerengedély visszavételét kérheti az iparjogvédelmi ügyekben illetékes különleges összetételű bíróságnál. A Budapesti Fővárosi Bíróság tehát, amely a kényszerengedélyt adta, azt vissza is vonhatja.

Meg kell azonban említenünk, hogy a felszabadulást követő idő163