Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)
I. rész. Újítások
félnek érdeke az újítás megvalósítása és véleményeltérés pl. csak a kísérletezés vagy megvalósítás módjában, feltételeiben van, közös elhatározással alávethetik magukat pártatlan harmadik személy vagy személyek (bizottság) döntésének, amely azután reájuk kötelező erővel bír. Ha a felek döntésre nem egy személyt, hanem bizottságot választanak, akkor a bizottságot páratlan számú tagból kell megalakítani. A R. nem tartalmaz korlátozást a bizottság tagjainak száma tekintetében. Nem lenne azonban helyes, ha túl nagy számú bizottságot alakítanának, mert az esetleges sok különböző vélemény és álláspont tisztázása fölöslegesen elhúzná a döntést. A bizottság tagjait a felek közös megállapodással jelölik ki, a bizottság elnökét azonban a bizottság tagjai maguk közül választják. A bizottság — amennyiben a felek másként nem rendelkeznek — ügyrendjét maga határozza meg, azonban pénzbírságot vagy egyéb kényszereszközt sem a felekkel, sem egyéb személyekkel, pl. tanúkkal szemben nem alkalmazhat. A bizottság a feleket (a szerv vezetőjét vagy az ügyben eljáró megbízottját és az újítót) meghallgatja, a vonatkozó iratokba, bizonylatokba betekinthet. A bizottság döntését egyszerű szótöbbséggel hozza és azt írásba fóglalja. A bizottság megbízatása csak a konkrét ügyben való döntésre vonatkozik. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy hasonló ügyek eldöntésére a felek ne ugyanazt a bizottságot válasszák meg. Ez helyes is, mert ugyanaz a bizottság több ügyben nagyobb gyakorlatra tesz szert. Egyes minisztériumok végrehajtási utasításukban akként rendelkeztek, hogy az alsóbb szerv köteles a'felettes szerv által megnevezett személyek közül választani döntésre személyt vagy személyeket. Ez az intézkedés nem ütközik jogszabályba és elvileg sem kifogásolható. — A felettes szerv által kijelölt személy vagy személyek a felettes szerv dolgozói is lehetnek, mert a jogszabály semmiféle korlátozást nem tartalmaz a személyek kiválasztása tekintetében, Az elfogulatlanságot sok esetben jobban biztosítja külső személy vagy személyek részvétele a döntésnél. Az újítót viszont egyáltalán nem köti a felettes szerv kijelölése. Ő szabadon választhat. Ha nem fogadja el a felettes szerv jelöltjét egy személy döntésére gyakorlatilag nem kerülhet sor. Ilyenkor bizottság megalakítására van szükség, melyben a vállalat részéről a felettes szerv, az újító részéről saját jelöltje vagy jelöltjei vesznek részt. Helyes, ha a felek az újítás, illetőleg a vita tárgyának megfelelő szakértelemmel bíró személyt vagy személyeket választanak döntésre. így pl. ha egy műszaki újítás kísérletezésének módszereiben, műszaki kérdéseiben stb. nem értenek egyet, akikor teljesen céltalan lenne jogászt vagy közgazdászt választaniok. Olyan személy vagy bizottság dönthet csupán ilyen vitában, aki vagy akikből álló személyek éppen a szóbanforgó műszaki kérdésben bírnak nagy szakmai ismeretekkel. Ha viszont a díjazás mértékében, a népgazdasági ered-95
