Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)
I. rész. Újítások
újítók ügyeiket, ami nem egyszer ' végnélküli és legtöbbször ok nélküli pereskedésre vezetett. Volt egy másik fogyatékossága is ennek a jogorvoslati rendszernek. A jogorvoslatok felett, mint döntő fórumok azok a szervek jártak el, amelyek -^bizonyos fokig — maguk is érdekeltek voltak az ügyben. Ezt a rendszert szüntette meg az új rendelet, egyrészt a szerződéses rendszer bevezetésével, másrészt az újításokkal kapcsolatos viták eldöntésének egyszerű és egyértelmű rendezésével. A szerződéses rendszer bevezetése előtt az újítási javaslatok elbírálása, elfogadás esetében a kísérletezés elrendelése, lefolytatása, az eredményes kísérletek után a megvalósítás, az újítói, feltalálói díj megállapítása, kifizetése államigazgatási aktusnak volt tekinthető. Az újítást elbíráló elsőfokú szervek, állami vállalatok, intézmények voltak, a jogorvoslatokat meg éppen — főleg magasabb fokon — állami funkcionáriusok bírálták el. Vitathatatlan tehát, hogy egy bizonyos fokú egyoldalúság mutatkozott az újító, feltaláló terhére. A díiakat utólagosan, merev díiskála alapján, nem egyszer önkényesen állapították meg. A javaslattevőnek a kísérletezésbe. a megvalósításba nem sok beleszólási joga volt. Sürgethetett, fellebbezhetett, panaszkodhatott. Végső soron az állami szervek határoztak. A legnagvobb hivatástudat és jóindulat mellett is ez a rendszer az ügvek elhúzására és a díiazás egvoldalú megállapítása miatt az újítók, feltalálók elkedvetlenedésére vezetett. A szerződéses rendszerben az újító és a feltaláló egvenrangú fél, az újítást — találmányt megvalósító állami szervvel (továbbiakban vállalat). Az újító vagy feltaláló javaslatot — jogászi nvelven szólva ajánlatot — tesz az általa kidolgozott újítás vagv találmány kísérletezésére vagy bevezetésére és újításáért vagv találmányáért, valamint közreműködéséért stb. pénzbeli ellenszolgáltatást igényel. Ha az illető vállalat az ajánlatot elfogadja, közöttük kétoldalú jogviszony keletkezik, amelvnek feltételeit az ezután kötendő kísérleti vagv megvalósítási szerződésben rögzítik a felek. Azt. hogy a szerződésnek mit kell tartalmaznia, a R. 8. §-ánál tárgyaltuk. — A szerződés a legfőbb mozgató tény ebben a kötelmi rendszerben és jellemzője a felek szabad elhatározása, természetesen a jogszabályban meghatározott kereteken belül. — A vállalat szabad elhatározásán múlik, hogy az ajánlatot elfogadja-e vagv sem. Kizárólag a népgazdasági érdekek védelme tekintetében biztosítja a R. 6. §-a a szakszervezet beleszólási jogát a vállalat elhatározásába, amely azonban a vállalatot csak egyszeri felülvizsgálatra bírhatja, melynek során a vállalat eredeti álláspontját megváltoztathatja, de fenn is tarthatja. — Ha a vállalat az ajánlatot (javaslatot) elfogadta — mint említettük — a kötelmi jogviszony létrejött, a további jogcselekmények ezután már ebből folynak. Az eddigi államigazgatási aktus így a kötelmi iogviszonvon alapuló gazdasági-műszaki aktussá vált. — A szerződés megkötése és teljesítése körüli viták ennek 92
