Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)
I. rész. Újítások
200 forint és legfeljebb 800 forintot kellett első részletként kifizetni. A kifizetés a megvalósítástól számított 8 napon belül történt. Az új rendelet ezzel szemben két jelentős változást is tartalmaz. Egyrészt kimondja, hogy a megvalósítási szerződés megkötésétől — tehát nem a megvalósítástól — számított 8 napon belül kell előleget folyósítani, másrészt pedig a várható újítási díj 5—10 százalékának megfelelő összeg folyósítható. A további részletek időpontját nem szabja meg a rendelet, e tekintetben a megvalósítási szerződésben kell megállapodni. A rendelet tehát az előlegen kívül a további díjrészletek kifizetésének időpontját nem határozza meg. De megszabja, hogy további díjrészlet csak akkor fizethető, ha az újítás valóban teremt eredményt. A díjrészlet összegét a már teremtett érték mértéke szabja meg. Természetesen nem szabad bizonytalanságban hagyni az újítót, ezért célszerű előre meghatározná azokat a követelményeket, eredményeket vagy egyéb tényezőket, amelyek elérésekor, illetve bekövetkeztekor a részletek fizetése megtörténjék. A rendelet, eltérően az előző rendeletben foglaltaktól, az újítási díj alsó határát 100 forint összegben állapítja meg, tehát amennyiben a számítható eredmény alapján megállapítható díj a 100 Ft összeg alatt maradna, ezt ki kell egészíteni. Kimondja a rendelet, hogy 2000 forintig terjedő egyszeri újítási díjat a megvalósítás után azonnal ki lehet fizetni. Érdemes itt is párhuzamot vonni az előző rendelet szerinti szabályozással. Mi volt a helyzet? Az előkalkulált népgazdasági eredmény alapján járó, 200 forintnál nem nagyobb összegű újítási díjat lehetett csak kifizetni a megvalósítástól számított 8 napon belül. Ezzel szemben az új rendelet ennek tízszeres összegét jelöli meg azonnal kifizethető díjként. Ezt a szerződés teszi lehetővé, mely kézzelfoghatóvá teszi az újítás értékét és kizárja a visszaélés lehetőségét. Ilyen esetben további díjigénynek nincs helye. A díj fentiek szerinti kifizetése csak akkor történhet meg, ha az újítást már gyakorlatba vették. A díj nagysága miatt a közvetlen felettes szervtől kell az aláírt szerződés jóváhagyását kérni, ha az előrelátható díj a 25 000 Ft-ot meghaladja. Ez minden esetben érvényes szabály. Ha az újítás többtermelést hoz, új cikk bevezetésére irányul, vagy minőségjavulást eredményez, és az előrelátható díj a 200 000 Ft-ot meghaladja, a vállalat csak a főfelügyeletet gyakorló miniszter előzetes engedélyével szerződhet, illetve állapodhatik meg a szerződésben 200 000 Ft-ot meghaladó díjban. Ha a közvetlen felettes szerv jóváhagyása bármely okból hiányzik, a 25 000 Ft-on felüli összeg nem fizethető ki. A 200 000 Ft-os határ pedig azt jelenti, hogy az erre irányuló kifejezett miniszteri engedély nélkül 200 000 Ft-on felüli összeg nem fizethető ki. — Előfordulhat, hogy a közvetlen minisztériumi felügyelet alatt működő vállalat újítási szerződést köt és az előkalkuláció szerint az új cikk termelt mennyisége után 50 000 forint újítási díj lesz fizetendő. Ezt a megállapodási a minisztérium jóváhagyja. A második évben azonban az új cikk gyártása oly mér-79
