Almay György et al.: Kézikönyv az újításokról és találmányokról (Budapest, 1958)
I. rész. Újítások
textilanyagnál szakítószilárdságot, kopásállóságot, rugalmasságot, színtartósságot stb. kell vizsgálni, újfajta szénbrikettnél pedig egészen más tényezőket, kalória tartalmat, kohézitást, porózitást stb. Természetesen csak az esetben lehet újításként elfogadni a javaslatot, ha a minőségjavulás a változtatás előtti önköltség megtartásával, vagy csupán olyan emelkedésével történik, amely mellett még megtakarítás is marad. Amennyiben az ilyen természetű újítás díjösszege a 200 000 forintot meghaladja, úgy az újítási javaslatot, az újítóval kötött szerződést, a minőségjavulás igazolását, dokumentálását, az eredményszámítást felterjesztik a miniszterhez jóváhagyás céljából. Külön tárgyalja a rendelet az egészségvédelemmel, valamint a balesetelhárítással kapcsolatos újítások díjazását. Fel kell mérni, a statisztikai adatok alapján, milyen mértékű, mennyiségű és kihatású balesetet háríthat el az újítás. Ha az újítás bevezetése előtt már történt baleset, illetve történtek balesetek, úgy — támaszként — figyelembe lehet venni az azok kihatásaként keletkezett károkat, gyógyászati kiadásokat, munkából való kiesést, ruházat rongálódását stb. Amennyiben ilyen adatok nem állnak rendelkezésre, úgy az összes körülmény mérlegelése során az esetleges baleset bekövetkezésekor keletkezhető károkat kell figyelembe venni, a lehetőség szerint kidolgozandó műszaki vagy egyéb hatásokkal arányosan. Tág azoknak az újításoknak a köre, amelyek a fenti kategóriák egyikébe sem sorolhatók, népgazdasági eredmény számokkal, bizonylatokkal nem támasztható alá. Ezek díjának megállapításánál minden — az újítás eredményét befolyásoló — körülményt meg kell vizsgálni és a díj összegét annak alapján kell megállapítani. Ez az eszmei díj. Természetesen az ilyen újítások esetében is meg kell kötni az újító és az újítást megvalósító vállalat közötti szerződést. Ebben meg kell jelölni, hogy az újítás milyen természetű és hogyan alakulnak, miben jelentkeznek a hasznos eredményei. Fel kell .tüntetni, hogy 'az újítás hol alkalmazható, milyen műszaki vagy egyéb .területen. Van-e esetleg olyan tulajdonsága, amely ha nem is közvetlenül, de közvetve hasznos anyagi kihatásokat eredményez. A díj megállapítása, még ha az újítás népgazdasági eredménye pénzben kimutatható is, komoly mérlegelést igényel. Az újítónak meg kell adni azt, ami az általa feltárt újítás eredménye alapján részére reálisan, jogosan jár. Nem cél, sőt .kifejezetten káros a'népgazdaság részére, ha az újítót méltánytalan megvalósítási szerződés kötésére kényszerítik. Természetesen ez nem jelenti, hogy az újító kívánságát mérlegelés nélkül kell teljesíteni, csupán azt, hogy igazságosan és körültekintően, alapos vizsgálat alapján tárgyaljanak az újítóval a megvalósítási szerződés megkötésénél. Ugyancsak lényeges a változás a díjkifizetések időpontjaiban és a részletek összegében is. A régi rendelet az előkalkulált népgazdasági eredmény alapján járó 200 forintig terjedő újítási díj egy összegben történő kifizetését írta elő. Az ennél nagyobb összegű díjnak pedig 25°/o-ét, de legalább 78
